Hetikiadás, 1926. július-december
1926-11-23 / 47 [1510]
/ A magyar mezőgazdaság haladása. Á háborús években a mezőgazdasági termelés továbbfejlődése megakadt, amint az a többi háboruviselt államokban is észlelhető volt. A háború'elvonta a legjobb munkaerőt a termelésből, megakadt az állatálomány fejlődése és csökkent ú b" .'gya terme lés. A 4 háború, utáni esztendők azon-, ban lényeges javulást hoztak és az utóbbi évek átlagát nézve a fő cikkek közül némelyikben már elértük, másokban.pedig tul is haladtuk az 1906-1910 -es évek termésátlagait. &z 1906-1910-es évek átlagai a közvetkezők voltak: buza 6.77, rozs 6.56, árpa 7.48, zab 6.46, tengeri 8.95, burgonya 46.5, sukorrépa 131.0, takarmányrépa 159 métermázsa holdanként. Az^1920-26-os esztendők átlagait az előbbi számokhoz hasonlítva arra a megállapításra : jutunk, hogy a buza termésátlaga változatlan, a rozsé 6.7 mázsára, & tengerié pedig 10.25 mázasra javult. Ezzel szemben az árpa átlagos termése 6.62 mázsa, a^zabé 6.17 mázsára, a burgonyáé 31.7 mázsára, a cukorrépáé 103.7 mázsára, a takarmányrépáé pedig 122.15 mázsára esett vissza. : „^. Az ut£ü. t < y 50 évben a termésátlagok ^javulása búzánál, rozsnál és burgonyánál több, mint 50/é, ^ázalékos, árpánál közel 50 százalékos, zab és tengerinél több, mint 7 0, illetőleg 80 százalékos, ^a takarmányrépánál' közel 100.százalékos, a cukorrépánál pedig 24 százalékos. A termelés fokozódásának a súlypontja a 70-es évekre és az 1906-10 évcscportra esik. Kovácsy Eéla tanulmánya- szerint a magyar mezőgazdaság fejlődésének a lendületét az akadályozza, hogy sok gazda felfogása szerint a hazai talaj,. valamint éghajlati viszonyaink mellett nem lehet nagyobb eredm.'nyt felmutatni. Ez a felfogás azonban téves és adatokkal megcáfolható. Hiszen a jól kezelt gazdaságok 16-20 mázsa búzát is termelnek holdanként. A találj jó megmunkálása a legfontosabb. Kern szabad figyelmen kivül hagyni, hogy a 70-es években a 4.2 mázsás búzatermés még-jövedelmező volt. Ma azonban, mikor az átlag 6 mázsánál van, az árviszonyok olyanok, hogy még a 6,77 mázsás termés is alig elegendő a kiadások fedezésére. A magyar ipar fejlődése. * A magyar gyártelepek 1925-ben 1.7 milliárd aranykorona értékű iparcikket termeltek, ami az 1924 évi termeléssel szemben 166 millió aranykorona értékű termelési többletet jelent. Itt azonban figyelembe kell vennünk, hegy az ipc.ri termékek jelzőszáma az 1925 évfolyamán mintegy 15 ^-kal lemorzsolódott, igy tehát a loő millió termelési többlet nem mutatja teljesen a termelésnek nagyarányú emelkedését, ftz 1925 évben^288 iparteleppel több működött, mint az előző esztendőben. A munkáslétszám .' 1925 október 1.-én 202.709 volt /ebből 145.247 férfi/, 8643-al több mint 1924-ben. Egy egy munkás átlag 278 munkanapot dolgozott. Egy-egy ipartelep átlag 263 munkanapon át volt üzemben az 1924 évi 257-el szemben. A termeléshez 72*6 millió aranykoronával több nyersanyagot, félgyártmányt, készgyártmányt és üzemi segédanyagot használtak fel, mint az előző évben. Megnyilt a Nemzetközi Baromiikiállitás Budapesten. A kőbányai tenyészállatvásár hatalmas csarnokában nyitották meg a "napokban az 1926 évi Nemzetközi Baromf ikiállitást. A kiálli- ! tás 12^termében 2.500 állat talált elhelyezésre. Az ország legkülönbözőbb vidékeiről gyűjtötték össze a tyúkokat és a libákat. Különösen kiemelkednek az alföld hires magyar tyúkjai, az olasz tyúkok, továbbá a fekete mi*i norkák és az orpingtonok. Ki van állitva két emdeni liba^ ameiy egyenként 24 kilót nyom. Láthatók a hires, sárgalábú u.n. mexikói pulykák, amelyekből sokat szállítunk Angliába. A kiállítást a Baromfitenyésztők Egyesülete rendezte.
