Hetikiadás, 1926. július-december

1926-11-23 / 47 [1510]

Belföld. »«MAUW UEVELTXK K szekció A nemzetgyűlés ke min tartotta utolsó ülését. Az ülés harmadszori olvasásban is elfogadta a MFTR-rel kötendő szerződés^becik_ helyezéséről, valamint a leányközépiskolákról- és kollégiumokról szóló törvényjavaslatot, majd Bethlen István gróf miniszterelnök átadta ajlemzet gyűlésnek a Ház-f eloszlatást elrendelő kéziratot, rnely felolvasásra" került. A kézirat a feloszlatás elrendelésén kivdl kimondj jia, hogy a orrszággyülés két háza 1927 január 25.-ére ül össze Budapesten. Ez után Zsitvay glnök búcsúztatta el a nemzetgyűlést. A hivatalos lapban megjelent a^belügyminiszter^rendelete, amely szerint a képviselőválasztások határidejét"december 8-ától 17—ig terjedő időre tűzi ki, mig a felsőházi tagok választását. jövő év január 8-ára tűzte ki báró Wlasits Gyula, a közigazgatási biróság elnöke.Maga a főváros december 14 és 15.-én választ. \ A pesti 'Y/"igadó termeiben,a polgári, egység fővárosi párttónak mintegy másfélezer reprezentánsa vacsorán vett részt. A vacsorán megjelent a miniszterelnök,Szcitovszky, Walkó , Bud miniszter, Ripka főpolgármester stb. Vacsora után Kállay Tibor, volt^pénzügyminiszter mondott beszédetj -eszedében a polgári egység.gondolatát és megteremtőjét, ^Bethlen Ist ánban megjelölve. Ezután a miniszterelnök mondott hatalmas beszédet a •' következőkben: MAz:. itt összejött tábort az a politikai gondolat ^egyesítette, hogy álljanak össze mindazok, akik a nemzeti alapon fennálló társadalmi és gazdasági rend védelmére készek a szociáldemokrácia álarcban járó hadjáratával szemben. E politika diadalrajutásában a főváros polgárságára fontos szerep vár. k magyar főváros mindig kitárt kapu volt a nyugat s a haladás eszméi felé. Azonban csak.azt terjesztheti az országban, ami valódi aranypénz. 1. főváros nem lehet mindig radikális, sem mindig reakciós, épen ezért óriási érdeke az országnak, hogy az itt egybegyűlt tábor többségre jussnn. Történt már nem egy kisérlet arra vonatkozólag, hogy ez a polgárság a józan haladás ösvényére térjen, mindezideig azonban kevés sikerjel. Még egy utolsó, kemény kisérletet kell tenni. N

e

m.programmbeszéd elmen* dásáőrt vagyok itt, hanem azért, hogy keressem azokat a lélektani feltételeket, amelyek a magyarság szolidaritásának helyreállítására egyedül alkalsak. A magyar politika fordulópont elé jutott s most a továbbfejlődés kiindulópontját kell megkeresnünk. Minden uj megmozdulásnak csak az elért rend keretén belül szabad érvényesülnie." Ezután a

#

kormányzat legközelebbi feladatairól szólott a miniszterelnök, valamint a kormánynak a fővárossal kapcsolatos beruházási programijáról, majd a középosztályt elsősorban érdeklő fontosságú kerítéseknek, igy a hadikölcsönök valorizációjának, a nyagdijügy rendezésének éa a magántisztviselők jogviszonyainak elintézésé rőlv- A magyar ujjáépités - mondotta - elsősorban lélektani feladat:^ mindenekelőtt helyre kell állitani a becsületes magyarok•szolidaritásának érzetét. Ennek akadálya, mint azt sokan hiszik, hogy a magyar emigránsokat a kormány nem részesiti amnesztiában. Sokan azt hiszik,hngy a kibékülésnek, a. megértésnek, ez az amnesz t iarryuj tás lenne az/utja. Enmus nézeten vagypki Meg vagyok győződve, hogy ez az arnnesztiaadás csak ujabb katasztrófákba sodorná az országot. Az összefogásnak két nagy nehézsége vam: a felekezeti és a közszabadságok kérdésének megoldatlansága. Az előbbit illetőleg nemcsak kereszténység. és zsidóság között, hanem a keresztény feleketek között is egyenetlenség tan, amely épugy megszüntetendő, mint a keresztény ós zsidó közötti. Szólnom kell itt a numerus claususról,^mely törvényt a momentán helyzet szülte, amelynek megszűntével meg^kell magának a törvén;, nek is szűnnie. Rend csak ott lehet, ahol van köz szabadság és viszont közszabadság csak ott van, ahol rend van. En kitart .ok politikája mellett annak a középútnak, amely hem két szélsőséges komponens eredője, hanem a - nemzet érdekeinek megfelelő haladási utja.