Hetikiadás, 1926. július-december
1926-11-09 / 45 [1510]
A szebb és j obb , jövbér t ITT. Közlemény. A népjóléti minisztérium egyik nagyon fontos feladata a hadigondozás, amelyre Vass József miniszter igen nagy gondot forditott. Három év alatt hat Ízben emeltette a hadirokkantak, özvegyek és árvák járadékát. A legutóbbi vizsgálat adatai szerint gondozás alatt állo személyek száma 380.9«9 fő. Az elmúlt évben a minisztérium elrendelte, hogy a húszon öt százalékos hadirokkantak és hadiözvegyek kérhetik járadékuk megváltását. A beérkezett kérvényekre 13,088.999.000 koronát fizettek ki s ezzel az ellátottak száma 360.000-re csökkent. ( A hadigondozási intézetek és a legmodernebbül felszerel müvégtaggyár, kifogástalanul végezték feladatukat. A miniszter programmja e téren: a hadigondozottak ki nem elégitő anyagi ellátásának végleges rendezése és ezt követően a hadigondozási törvény elkészítése. I Vass miniszter különös gondot fordított arra, hogy a. vidéki lakosság jótékony tevékenysége megszerveztessék és helyes irányban vezettessék*. Ennek a szervező akciónak az eredménye, volt a salgótarjáni Ínség nagyszerű ellensúlyozása, a békésmegyei árviz sújtotta területek megsegélyezé se ^é>s az egyes vármegyékben olyan kitűnően működött inségenyhitő akci ó A népjóléti miniszteriem az alapítványi ügykörben arra törekedett, hogy a felügyelete alá tartozó közjótékonysági, közegészségügyi, gyermekvédelmi, hadigondozási alapítványok állagát megőrizze, jövedelmezőségét fokozza és az alapítványi vagyonok reddeltetésszerü kezelését, valamint xelhasználását biztosítsa. A háború utáni Magyarország egyik legnehezebb problémája a menekültügy, amelynek megoldása szintén a népjóléti minisztériumra hárult. A miniszter törekvése arra irányult, hogy az átcsatolt területeken élő magyarságot a tömeges átköltözésből származó vérveszteségtől lehetőleg megóvja, továbbá, hogy a túlnyomórészt a köztisztviselők sorából kikerülő menekültek nagy száma amúgy is pénzügyi válsággal küzdő országunkat helyzetét ne Súlyosbítsa. Nehéz és sok körültekintést igénylő feladat ez, amelyet azonban a népjóléti minisztérium a lehető legjobban oldott meg B meg van a kilátás, hogy ez a kérdés is rövidesen nyugvópontra kerül. A háború utáni idők egyik legnehezebb szocialid problémája a lakásügy, a lakásszükség enyhítése. A minisztérium irányelve az volt, hogy a kötött forgalmat lehetőleg felszabadítsa a megfelelő előfeltételek megteremtésével, "zért nagyarányú épitőakciot indított, amelynek keretében részben állami bérházak épültek, részben állami támogatassak hatóságok és magánosok-is bérházakat épít-* ^tettek. Az állami lakásépítőakció 1923-ban került a népjóléti minisztérium hatáskörébe. A minisztérium az országos, lakásépítési miniszteri biztosság utján 1924 év végéig 995 uj lakást bocsátott az igénylők rendelkezésére t azontúl számos lakastalakittatott át és sok barakkot tett lakhatóvá. IDgyi dejüleg megfelelő támogatással 32 városban tette lehetővé a bérház építkezést. 1925-26 években Budapesten ujabb 809 lakást készíttetett el a minisztérium s jelenleg még további 64 kakás készül. /Folyt.köv./