Hetikiadás, 1926. július-december

1926-11-09 / 45 [1510]

~z utóbbi években, amideta a sport minden ága nálunk is mind nagyobb tért hódított, többször előfordult, hogy serdülő gyermek: kerül észlelés alá, akit a szülő - mivel valamelyes kedvezőtlen változást lát gyermekénél - az orvoshoz visz. Tlyenkor kitűnik, hogy az ifjak gyengült állapotukat megelőzően teljesen erősek, egészségesek voltak. H

a a részletekre vagyunk kiváncsíak, megtudjuk, hogy ezek kezdő sportolók és hirtelen, minden előzetes gyakorlat nélkül valamely nagyobb teljesitményt vittek véghez anélkül, hogy ehhez szervezetüket hozzászoktatták volna^vagy a nagyobb teljesítményhez lassan, fokozatosan hozzáerősödtek volna. Mindezeknél természetesen nagy fáradtságérzés vett erőt a szokatlan teljesítmény után, amely azonban pár nap alatt máskor is elmúlt s igy nagyobb figyelmet nem szenteltek rá. Később azonban a , f r áa dt sá gé r zés nemcsak, hogy nem szűnt meg, de határozottan növekedett. Míg az úgynevezett izomláz a hajlító és feszítő izmok tulerőltetése következtében/! zöm sav által előidézett fárac'tság volt, amely 2-^3- nap alatt' „éltünt, addíg a tartós, a sz^'v részéről kiinduló fáradtság már komolj''jelentőségű. S ennél a kérdésnél kiesé tovább kell időznünk, /képződött.. A tél kezdetén, amikor a kor c soly ázá^s-és a ski-sport az lmokat, főkép' a comb és az alszár izmait, vagy tavasszal, ami kor a tennisz az alkar és felkar izmait eresen igénybe veszi, már aznap este, de főkép a rákövetkező napokon eres izomláz lép fel /huzó, esetleg rángató, görcsös fájdalom az illető izmok legkisebb igénybevételénél is/ amely pár nap alatt elmúlik s az izom régi térbeli . . nagyságát foglalja el. Ha ellenben másnap, harmadnap stb, mindig egy-egy kisebb és szakszerű gyakarlatot végeztetünk Ji llető izommal, ~ ' ugy az egye>s izomrostok terjedelműiben megnőnek, megsokasodnak, nagyobb izommunka elvégzésére képesek lesznek és már az eresebb munkára sem lesznek olyan érzékenyek. ítészen m-s a helyzet a szlvizomzatnál. Ennek megvastagodását, gyulladását nem kiséri izomláz vagy fájdalom, Ttt csak a tünetekből tudjuk megá.llapi tani , hogy a szív megér őltető munks' végzett. Tiyen tünetek: állandó szivdobogás, szivtáji nyomásérzések, egyenetlen, szabálytalan érlökés, néha kícsí, " : könt.yen -lnyomhatc máskor igen szapora, vagy peckelő pulzus, nem tiszta szivh&ngok. Gyakori a nehéz légzés is; sóhajtás, nyugtalanság, már a reggeli ébredéskor is fáradtság érzéSe. Sokszor szapora, de felületes légzés,mól;; i belégzéssel meg-megszsrki tva. Ezek a tünetek nem jelentkeznek mind egyszerre, sőt csak egyik vagy másik mutatkozik, de.gyakran ez is elé séges ahhoz, hogy a heveny szívizom gyulladást, vagy a heveny sziv..águláot megállapíthassuk. V A szívvel nem lehet oly könnyelműen bánni, mint az izmokkal. A szívet csak lassan- óvatosan, fokozatosan szabad több munkához hozzászoktatni. Ezt a lassú, de egyenletes és mindig fokozódó izonmunkát hívjuk •''tréní ngnek . Okos tréning nélkül^ s^nki sem képezheti ki. magát elsőrangú versenyzővé, de olesze r üt le nül sportolva ál landó szívbajt lehet szerezni. P.égi sportolóknak ebben nagy gyakorlatuk van és ezért jé, ha a kezdő nemcsak meghallgat-j a, de meg is fogadja az idősebb sporttársa tanácsait. Nagyon fontos a szívre, hogy mely korban kezdünk el sportolni. Egész fiatal korban /15 éven alul/ csak igeh lassan és óvatosan szabad a sportot üznl . A 16 éves korig jobb, ha a testi izmokat és az ügyességet fejlesztjük. A későbbi korban áehet _>ár a sziv erejét is nfivelní. Előbbihez tartoznak: a mérsékelt gyaloglás", . túrázás, nyújtó, korlát, kötél- és rúdmászás, magas- és távolugrás, 30-50 méteres futás stb.,. szóval a könnyű atlétika. Az utóbbihoz: a hegymászás, távfutás, távúszás, evezés stb. /W ni vt .eVn v. /