Hetikiadás, 1926. július-december

1926-11-03 / 44 [1510]

Európa labdarugó bajnoksága. A magyar, cseh és osztrák hivatásos labdarugók vezérei Prágában ültek össze, hogy megbeszéljék a középeurOpal labdarugóknak a nyílt professzionizmus intézményesítése következtében beállott helyzetét és szerződésekbe foglalják azokat a megállapodásokat, amelyek az immár üzletté lett sportág létfeltételei. A kényszerűség és egyaásrautaltságteremtet te meg ezt a tanácsko-zást, mely a három ország labdarugóit arra kényszeríti, hogy közös uton, egymással jó viszonyban küzdjenek meg a kezdet nehézségeivel. ,ütVw*!V öt esztendei vajúdás után született meg a magyar professzión!* > de a viszonyokkal ismerős szakértők már évekkel ezelőtt azt hangoztatták, hogy a magyar professzionizmus csak ugy tud megélni, ha szerves összeköttetésbe lép az osztrákokkal éa a csehekkel. Budapesten ugyanis csak az PTC, MTK és^TE mérkőzései voltak nyíltak, csak ezek izgatták,a közönséget és hajtottak hasznot, nig a többit csapat vi askodása* rendszerint a papirosformáknak megfelelően végződtek. Ez a helyzet az ősz óta valamelyest megváltozott, mert a "Sabaria" és a "Bástya'

1 uj szint, ujabb bizonytalanságot ajándékozott a hivatásos futballisták bajnokságának, azonban ez a pikantéria sem tarthat egy évnél tovább, amig a csapatokat kiismeri a közönség. Bégi tapasztalat, hogy a nézők mindig nagyobb számban keresik fel a nemzetközi, mint e nemzeti mérkőzéseket. Attrakció, csemege a külföldi csapat és ez a megállapítás nemcsak Budapesten érvényes, A bécsiek, prágaiak, berliniek is tapasztalják lépten-nyomon, hogy az idegenekre inkább kiváncsi a közönség, mint a már ismert képességű hazai együttesek tudományára. A nehéz gazdasági viszonyok viszont nyomják a klubokat, melyek szerződésben kötelezték/ magukat a játékosok \ ' fizetésére s igy politikai érzelmeik elhallgattatásul- kénytelenek egymásnak kezet nyújtani, mert csak igy tehetik aktívvá üzleti vállalkozásukat . A prágai tanácskozások ilyen rideg üzleti szellember folytak le s ezzel magyarázható j- hogy a három ország kiküldötte fentakadás nélkül kötötte meg az egyezséget. Egyelőre csak a magyaj cseh és osztrák professzionátu^ok léptek szövetségbe

; ami földrajzi elhelyezkedésükön kivtil annak is tulajdonítható, hogy csak ezek hárman intézményesítették a nyilt professzionizmust, nig a németek,és svédek aég na is áltatják magukat"az anatÖrséggel, a valóságban pedig épen ugy fizetik játékosaikat, aint nálunk tették. Az olaszok, spanyolok, svádciak, dánok és franciák ua még szintén húzódoznak az '-gyedül helyes és tisztességes rendszertől és amig ez a véleményük meg nem változik, nem is gondolhatunk Európa-bajnokságra. Addig be kell érnünk a középeurópai bajnokság gondolatával és meg rendezé séizél, melyben a magyarok, csehek és osztrákok vesznek részt. Mindenesetre örvendetes jelenség, hogy az első lépést már megtették és csak várjuk meg türelemmel, amig a többiek is meg csömörienek az álamat gr szellemtől. Akkor ugyanolyan simán fog lezajlani a.z európai professzionátus gyűlés, mint most a prágai, mely csak háron ország hivatásos labdarugóinak biztosította a megélhetési alapot. .