Hetikiadás, 1926. július-december
1926-10-12 / 41 [1510]
Trta: Safranek János dr. egyetemi magántanár. Országunkban alig él ember, ékí saíát tapasztalatából ne ismerné *a náthát. A közhit inkább bosszanté" kellemetlenségnek, xöc mint komoly 'bajnak tartja, sőt, ha kisebb-nagyobb roezxszullét kapcsán ''kitör" a nátha, a hagyomány szerint ez kedvező jel, mert most már nem kell tartani komolyabb betegségtol. Tgaz , ho .y az egyszerű náthát az es-tek egy részében néhány napi betegeskedés után elmúlik, de ép ol" sokszor súlyos bajnak okozCja lehet. Hogy a nátháról s belőle származható következményekről t-vszta képet nyújthassunk, az orr szerkezetéről és élettani szerepéről is el kell egyet-^^ct mondanunk: Az orrüreget az orr sövény két részre osztja,; ez a levegőnek, illetve a lélegzésnek . utja. Az orrüreg oldalsó falán vannak elhelyezve az orrkagylck s ezek alatt mélyedések, az orrjáratok, ide nyi Inak az orrüregek. Normális viszonyok között az orron át veszünk lélegzetet, csak ha az orr el van dugulva, akkor léi eg zünk s zajunkon át. A huzamos szájon át való lélegzésnek igen káros következményei vannak a szervezetre; különösen gyermekeknél kell er re a körülményre nagy figyelmet fordítani. A hosszas szájlélegzésnek egyéb következményei is vannak: a kemény szájpadlás formája megváltozik, gyakoriak a fogazat rendellenességei, az orrsövény alaki eltérései, a garat és. gége hurutos bajai. Az orrüreg nyálkahártyájának heveny gyulladása a szó szorosabb értelmében vett nátha. Különleges fajtája a n*thának az u.n. tavaszi nátha, vagy szénaláz, melyet a virágzó füvek elszálló pora idéz elő s mely heves tüsszen té sekkel ,könrycsorgással, fejnyomással, fülzugássel jár. álhhez hasonló, de rohamok alakjában jelentkezik az u.n. ideges n'the. Bár a náthát az orvostudomány őskorában ismertek, kóroktana máig sincs tisztázva. Legvalószínűbb, hogy két tényező vag y i nf e k c i ó és meg hfülé s s se rep el ke le t ke zé s é be n . M e ghülé s t kkel szemben csekély elle nt állás 1 képességgel bíró egyének m-»nden meghűlésre náthával reagálnak; igy a halvány, petyhüdt bőrű, mir«gyduzzanatos gyermeke-' is. A náth ának tüne t ei ai: ny i r a kö z i sSK rtc k , h o gy ezek tárgyalásától eltekinthetünk és inkább azokra a' következményes bajosa hívjuk fel a figyelmet, melyek különösen elhanyagolt esetekben előállhatnak. A hurut könnyen letérjed a mélyebb légutakra: gége, légcső- és hörghurutok állhatnak elő; igen gyakoriak a- követ kezménye s kö zé pfüigyulla d 'sok. Könnyen veszélyessé vá Ihat 5 k a. n x tha. idősclb egyénekre, különös-n a sz iv és véredények bet-gségében szenvr — dőkre; az utóbbiakon az orrfuváskor a. véredények szakadékonys ága m folyt án , su lyos- orrvérzések jöhetnek létre. Az orrból ki csurgó váladék kellő gondozás hljján az orirny i lá sokban s a fe ls ő ajkon súlyos bőrlobot idézhetne lő. A szaglásnak többé kevésbé súlyos j olykor igen hosszantartó zavara is következménye lehet a. n th:na^, sőt a szagérzés teljes elvesztése. Gyakran ismétlődő n'thánál a duzzadásé s állapotok az orrban állandósulnak s kifejlődik as idült /chroni v us/ nátha, mely komoly el v~'ltoz ásóknak képe zh* ti talaját. T ge n só ly os köv-1 k ez meny e a náthának, ha. a folyamat az or rmellé kür e g-ekro teáterjed s ezekben is gyullad <s áll elő, amire a. meg nem szűnő váladékképződés, megfelelő _ jllegzetes helyen is bizonyos napszakban jelentkező heVéö főfájások utalnak. /-T7I _ 1 .... 1_ X /
