Hetikiadás, 1926. július-december

1926-10-05 / 40 [1510]

A rcpülú.s úttörője. Napja inkban, mid őri a repülős tudománya egymásután aratja káprázatos diadalait, midőn mind az öt földrész légterét zúgva szeld esik keresztül a posta- és utasszállító repülőgépek százai" s az emberiség mindjobban átérzi a légi közlek cd és ór i éc i ga zd .-• c á gi és kulturális jelentőségét, osak kegyeletes hálával gondolhatunk' vissza azokra a férfiakra, akik. az aviatika hajnalán, mit sem törődve a hitetlenek gúnyjával és közömbösségével, lankadatlan buz tósé -.-al s az emberi repülés jövőjébe vetett törhet étlen bi zalpmmal" szent - lték \: magukat az eszmének s vérük hullásával adóztak előbbr evite leér t. nugusztus 10.én volt harmadik évtizede annak, hogy a repülés márt í rjainic egyik 1 egnag y obbika , r Ot tó Lilienthal ném-t mérnök, életét vos Zcí^ct te az elemekkel való küzdelemben. Munkásságával jelentékenyen 7c i bő vitet te a r épülőgép építésére és a lég járásra vonatkozó ismereteinket és előre látta a sz éle nergi ák 'f e lhasználás án alapuló vitorlázó r epülé s j el é nt ős égét. X Ottó Lilién thai 1848 május 3.-án, a. németországi „Caklamban szület ett egyszerü polgári családból. Már fiatal korában nagy érdeklődést tanúsított, a madarak, repülő élőlények iránt s azon törte a fejét, mi képen leh tne olyan alkalmatosságot készíteni, aellyel az ümbor , hacsak rövid ideig is, fenntarthatná magát a levegő ben. :ie gf i gy e 1 te , ho g y a n ag ym adar a k r en ds z er in t erős ugr ás s al, v a z y nckif utás sal s mindig szél ellenében emelkednek fel a földről." Később, mikor a b-rlin-5 íparakadémíán,-a későbbi berlini műegyetemen - már mérnöki kiképzést nyert, fendsz er e se-n s tudományos alapon folytatta megfigyeléseit fivérével, Gusztávval, ak munkájában mindvégig hűséges segítőtársa volt. Rájött arra Is, hogy .a madarak szárnyfelület einck iveit ségc az emelő és lebegöképesség növelését szolgálja s kimondotta, hogy az embert emelő repülőkészülék hordozó felületeinek sem szabad azért síkoknak, hanem madárszárnj szerűen görbült, ferdén álló lapoknak lenni ök. ' .llméleti meggondolásai és tapasztalatai alapján aztán .egkons truálta JISŐ si kló-ac roplánjá t. Az egyfedelű készülék denevér szerű szárnyai között lógva helye zke dett* c 1 a kísérletező, aki test.; ide-oda. dönget ésé vei és egy kis f arolcf elüle t tel egyensúlyozta és kormányozta a prí .>. íti v -alkot mány t. Gyakorlati próbálgatásait 1090-ben Berlin' melle tt kezdte . i eg , először kis • mag asságból, u.ajd egy JX re a célra emelt épület lopós tetejéről ereszkedve a. földre. 1894-ben a Berlin köz .lé bnn "lé vő Lichte rfc-lde mellett egy 15 m magas mesterségesen összehordott domb tetejéről végzett ereszkedés! próbákat, A folytonos gyaekorlnt köve tkez té ben oly jártasságot szerzett a siklás és lebegés művészetében, hogy ezután mind ágasabb és ma-z ae sabb pontokról kísérelte meg a leereszkedést a a. rhinowi hegyek kozott már 80 méteres mélységbe is alábocsá j tkozett gépSvel. mintríjgy 2000 siklórepülést hajtott végre s közben kitűnő megfigyelő érzékkel tanulmányozta ki a szelek, járását , a' lebc* lé s, „gyen sulyo zá s és kormányzás fortélyait. Merészsége és önbizalma végül attól s c-m riasztotta vi szza, hogy erős szélben próbálja ki, gépét. Gyakran bocs/ tko zott le vad szél roham ok közepette s vi te tt > magát velük. Egy ily oh alkal o iza.1 , 1896 .augusztus 9.én, elvesztette gépe felett az ural..at , 15 méter magasságból lezuhant és lüt^cr.üiöét törte. Súlyos sérülésében m-'snap kiszenvedett.- Fivére Gusztáv, aki egyik legjelentékenyebb művelője a repülőtechnikai irodalomnak, örök emléket állított neki müveiben, emléket állított részére hazája is, mely büszkén vallja .- agáénak , do kegyel-1 tel emlékszik meg róla minden müveit ember, mert- életét áldozta, az emberi ncn bold ogulásáér-