Hetikiadás, 1926. július-december
1926-07-13 / 28 [1510]
Számítani vagy spekulálni kell eYgazdának? A termelők az uj búzát és az uj rozsot már piacra hozták, és elővételben igen sok áru kelt el ebből a két cikkből. A gazdának, mikor egész évi munkájának a gyümölcsét értékesiti, igen m c g kell fontolnia, hogy mennyiért bocsájtja áruba készleteit? Főleg azzal kell tisztába&lenni e, hogy az á.r.amelyet kínéinak neki, nem alacsonyabb-e a napiárnál és vájjon a vevő nem akar-e visszaélni s^gazda tájékozatlanságával. A buaa a világpiac egyik legfontosabb cikke, s ezért az ára a külföldi gabonatőzsdéken alakul ki, amelyeknek a jegyzéseihez a budapesti terménytőzsfle is alkalmazkodik. A gazdának tehát, hogy ha a vevőerei szóba áll, már tisztában kell l°nnie az aznapi budapesti gabonaárakkal és az irány zatje len té ssekkel. Különben a sötétben tapogatódzik és nem tudhatja, hogy elfogadja e az ajánlatot, vagy pedig kedvezőbb alkalomra várjon? A falvak és tanyák népe elszigeteltségénél fogva természetesen nem kapcsolódhatik 'bele a nagyvárosok spekulációjába, és nem számithat arra, hogy egy egy elkerült üzleti fogása rév 5n esetleg nagy nyereségre tegyen szert Viszont meg van óva a spekuláció kártevéseitől is, amely sokkal nagyobb szokott lenni annak hasznánál. Tudjuk, tavaly egész csomó gabonáké reske delmi cé g ment tönkre a chicagói spekuláción, a Viktória malomkonszern pedig több százmilliárdot vesztett ugyanezen az üzleten, azt azonban meg lehet kívánni a gazdáktól, hogy járatosak legyenek a gabonapiac helyzetében annyira, amennyire ez érdekeiket érinti. Két dologr°l kell a gazdának informálódva lennie, a terménytőzsde árakról, és a vasúti szállitísi dijakr°l, melye knek összevetéséből k's'':.y-' lyrt 1^, hogyha a buza métermázsája Budapesten 430.000. K, -'iiiy t ér ugyanez az ő falujában. A XX. század egyik 1 egnagy sterübb találmánya, a rádió lehetetve teszi, hegy a gazdák a legeihagyottabb kis faluban is a legpontosabb és leggyorsabb információkat kapják meg a nagyvárosi eseményekről. A magyar posta igazgat Ósága j tekint ette 1 ennek a kérdésnek gazdasági jelentőségére, a közelmúltban közgazdasági r ád ió "nirs zo lgálat ot vezetett br, amely olcsóságánál fogva^általános elterjedésre számithat. Ahol rádió felvevő készülék van - és hol nincs ez már manapság?-, mindenki osekély ráfizetés mellett a rendes szórakoztató műsoron kívül felveheti az össaes fontosabb tőz sde-^ríb lyamoka t. I^y a budapesti terménytozsde^hivatalos árfolyamairól és kötéseiről szo1° jel ntés már délben 2 órakor ismeretes lehet az egész országban. Az előf zetési formaságok som nehézkesek, bármely postahivatal részletes felvilágosítást tud adni, és a szükséges iratok beszerzéséről is gondoskodik. SzÉvá kell itt tenni azt a babonát is, amely az utóbbi időben elterjedt,a amely szerint a sok rádió ké szülék mükö dé se hozta volna ránk az esőzé seket .Aki komolyan foglalkozót^ dróttalan táviratozás kérdésével, rögtön tisztában van vele, hogy^itt csak egy teljesen alaptalan hiedelemről van szó. Igaz, a r*diÓ is elektromos enefgiákat lövel ki, aminthogy elektromos energia péld'ul a villám is. A villámlás után mindig erő seb ben szakad az eső és ugyanezt s. hatást tulajdonítják most ° rádiónak is. A villáin égzengető ereje azonban olyan hatalmas, hogy szirté mérhetetlen és eme;llett a néhány kilovattos rádiókészülékek erőkifejtése egyáltalán szóba sem jöhet. Hiszen a rádiólead ás nagyobb távolságokon már annyira gyöngül, hogy erősítő készülékek, lámpák stb , nélkül nem is hallgató. 2>z a gyönge hang, amelv alig jut el a fülühkhö z, hogy volna, összemérhető az égihlbora emberölő er jével?A rádió csekély energiája s mmiféle hatossal .x<tm leh^t az időjárásra. • _ _ _ A <t