Hetikiadás, 1926. július-december

1926-09-07 / 36 [1510]

Dr . Carl Greenwood Miller, a pennsylvaniai egyeteme a lélektan tanára. Ugyanakkor azonban, ugylátszik, nagyon pesszimisz­tikusan l'tja az életet. Legalább is az életnek az t a mozzanatát, amelyet házas­ságnak hivnak. Dr. Miller ugyanis azt hangoztatta legutóbb, hogy sokkal kevesebb alkalom van arra, hogy egy valóban teljesen egymáshoz illő fiu és le s ny házasságot kössön egynással, mint arra, hogy valakinek, aki ferblit ját szik/négy ász "jöjjön be.' 1 Dr. Miller a példáját nem ferbli vei, hanem pokerrel il­lusztrálta - hogy a történelmi hűséghez ragaszkodjunk. Dr . Miller szerint a házasság a legtöbb esetben .indkét . • fél részéről, megalkuvás. - A legtöbb fiatalember, mondotta többek között a tudós orvos, egy ideál képmását hordozza a lelkében. Ez az ideál személyesi meg mindazt, amit ő a jövendőbelijétől elvár. Sajnos, a legritkább c­sétben történik meg, hogy ezt az ideált megtalálja a valóságban is. - Ugyanez áll a lányokra is . - S hogy ez ágy van, annak meg van a maga természetes oka. Az ok az, hogy a nőtlen fiatalember túlságosan részletesen kép­zeli el a jövendőbelijét. A képzelete, olyan aprólékosan színezi ki a ' jövendőbelijének külsejét és belső tulajdonságait - hogy valóban sem­mi sem lehet nehezebb, mint olyasvalakit találni, aki ennek a legap* róbb részletnek megfelelően alkalmazkodjék a megalkotott képhez. - Ugyanez áll a nőkre is. - Hogy mennyire részletesek ezek az elképzelések, azt semmi se bizonyltja jobban, mint azok a feleletek, amelyeket egy logut°bbikérdői vemre kaptam, A tanítványaimhoz kérdőivet juttattam. B kérdőiven fel kellett nekik tüntetni, hogy milyennek képzelik el a / házastársukat. r ontosan akartam tudni, hegy melyek lesznek azok a fe­leletek, amely ele ben me gegy « znek egy más sal. - Megállapítottam, hogy valamennyien főleg a külsőségek­re vonatkozólag egyeznek meg. **ajdnem valamennyi visszaküldött kérdő­iven az állott, hogy a jövendőbelinek nagy szeműnek kell lennie. —. - Ugyan altkor természetesen hangsúlyozták, hogy ennek a nagyjbzemnek egyúttal szépnek is kell lennie. — - Legtöbben a szőke hajban látták a szépség fogalminak megtestesülését. - Az utána következő pont, amiben úgyszólván valamennyien megegyeztek, a kéz formája volt. A szép kézhez úgyszólván minden . egyes tanitványom ragaszkodott, lett légyen az akár férfi, ak^r nő. - A belső tulajdonságok rész le tezésé ben *azutá n nagy on eltérőek a vélemények. - Ezcböl ^..'iUttán önként következik, hogy az ideált a va­lOdi életben valób.-n nagyon nehéz megtalálni. Bázel magyarázható, hogy vannak az életben agglegények és vénkisasszonyok. B"ek azok, akik nem voltait hajlandók megalkudni, akik, mikor látták, hogy a lelkükben megalkotott ideált nem tudják megtalálni, lemondtak a to­vábbi keresésről. •r ^ert a házasság mindig megalkuvást jelent. - A férfi, is, a nő is végül megálc podik valakinél, egy olyan személyiségnél, akiben a lehető legtöbb van meg azokból a tu­lajdonságokból, amelyeket az ideáljában vélt csak felfedezni. Egy esetleges boldog jövő reményében az emberr-k hajlan­dók lemondani egy-két szé pséghib < r ol, vagy olyan sgépséghi' s-ól, amit ők annak tartanak . .V, - Ezt a mi korunkat bátran az e entrikus kornak lehet nevezni. Minden ember' önző - ez a magyarázata ennek az ideáikere sés­nek. ^s ide ál b'n tulajdonképen mindenki a saját maga me gdi c soül '• sé t keresi. El fog köv tkezn! az a korszak, mikor az emberek sokkal önzet­lenebbek lesznek, sokkal f ilantr opikusat bak . Ebben a korszakban ­amely, hitem szerint már nincsen nagyon messze - es az úgynevezett ideál egyáltalán nem fog olyan nagy szerepet játszani, mint ma. •

Next

/
Thumbnails
Contents