Hetikiadás, 1926. július-december

1926-07-06 / 27 [1510]

Fürdés ős ipari bete^séaek. A kutatások, a kísérletek egyre inkább tis ztí zzák az ipari betegség fogalmát. Ma r -tudjuk, hogy a munka, a foglalkozás erős befolyást gyakorol a dolgozó testére; figyelemmel kisérhetjük az ártalmakat, a létrejött elváltozásokat s azok alapján le szegezhetjük azon teendőket, amelyek hivatva volnának a javításokat eszközölni. Az ipari megbetegedések kifejlődése nemcsak az ártalmak erejével, tartamával áll egyeíies aranyba, hanem függ attól is, hogy az egyén szervezete mennyiben vesztett ellen tál lOké pe s sé gé bő 1. Ki kell terjeszteni tehát a vizsgálódást, a figyelmet az egyénre, szervezettére, testalkatára s akkor megállapíthatjuk, mekkora behatás szükséges ahhoz, hogy bizonyos körülmény között az ipari betegségek, ipari bántalmak létrejöjjenek. Nem ma hangoz t a t o., először, neu is uj keletű, hogy az ipari betegségek egy részét elkerülhetnék a munkások, ha nagyobb gondot fordítanának testük tisztaságára, különösen ha munka utín megfüröd* nének . A fürdés célja munkísokn'l nem a test edzése, erősítése lenne, hanem azt célozná, hogy eltávolítsa a bőr^e tapadt k~ros mikroorgani smu soka t. A fürdésre a dolgozóknak nagy szükségük van, mert a bőrön lévő bőven tercelt faggyurétegre gyorsan és könnyen hozzátapad a fertőző mikr oorganí smusok és egyéb kíros anyagok számtalanja. A megiosdott munkás könnyebbnek, frissebbnek érzi ma.gé't és nem tesziki családját a fertőző anyagok hazavitele fltal a megbetegedésnek. A járványok nem egy esetben ipar tél v pek r.ől, ipari műhelyekből indulnak ki; a fertőzés forrásául sokszor láthattuk azt a aunké'st, aki testét elhanyagolva, nem mosdott, nem fürdött, ^emcsak egyéni célt, tehát a munkás tisztaságra való nevelése, a mosdísra, a fürdé'src való szoktatása, hane.. közegészségügyi, sőt közvetve- gazdasági érdek is. A tiszta munkás nem fertőz s ritkábban betegszik meg. ^rős, cgészséges szervezet termel, produkál és nev* szorul az államra, a társadalomra. Különösen 'ki vannak téve a fertőzés veszedelmeinek azok a munkások, akik a háziszemetet gyűjtik, os zt'lyozzák . A hulladékok a legkülönbözőbb helyről származhatnak, olyanról, ahol fertőző beteg: _oket ápolnak, AZ ilyen anyagokkal dolgozó aunk^sok fürdetése nemcsak elsőrangú ipar egé sz sé gügyi követelm'ny, hanem védekezés is, ' hogy a fertőző betegségek tovább ne hurcoltassanak. Ugyanezen megállapítls vonatkoztatható a rongygyüjtő és osztályozó aunkásokra. A fertőzésnek erősen ki vannak téve és azt tovább terjeszthetik az állati bőrökkel, szőrökkel dolgozó, azt kikészítő egyének, úgyszintén a csatornázási, vízvezetéki és fertőtlenítő munkások. • A munkás testére rakodott por izgató, sok esetben mérgező hatást fejt ki. Ma, amikor a gazdasági leromlottság korát éljük s a súlyos pénzügyi helyzet folytán nagy ip are gé szsé gügyi berendezéseket az üzemektől nem követelhetünk, legfontosabb tényezőnek a mosd

0- és fürdőberendezéseket kell tartanunk. Még ma. is odahatha. tnánk, hegy a legkisebb üzemnek is meg legyen a célszerű mosdOké szüléké. Ha ezt minden vonalon érvényesítjük, az esetben az ipari betegségek sz árjának erős csökkenésé/t é s zlelhe tnök. Fontos a fürdés a szövő-, fonógyárakban, fonál- és szövetfestődékben, textilüzemekben, fémárugyáy rákban. Az itt dolgozó testét'B por vastag rétegben vonja be, amaly a hozzájutott izzadsággal a bőrt izgatja, gyulladásit okozza* Jutagyárakban és szövőmunkásoknál a bőr gyulladását és a fellép* furunkulosokat nemes ak a por okozza, hanem a gépolaj is. A védekezés itt is csak a leggondosabb tisztaság lehet. Gyakorta észleltek bőrei vált o z 'sokat kor omf estékkel dolgozó munk fa oknál.. A cukrászok és pékek körömágygyulladása a tészta hatosa; a védek zés csakis a tisztaság szigorú betartásából állhat. ^4 /folyt, köv./