Hetikiadás, 1926. január-június

1926-02-15 / 7 [1508]

itz ati.anw.3 ea a% emoer. Plató legendás leiráaa Herkules oszlopain tul elterülő sziget-, ről, az ujabqffcudo ányos Vizsgálatok al^pdán mindinkább történelmi valóságai gá vált. Az Atlantis fölareaz volt és elsülyedt a tengerben, izonyitja ezt a teggerfenék topográfiája az Atlanti óceánban de a geológián és a^bec­anografián kivül is az állafkanvizagál.. ,i arodáényei is uj világita3ba helyeziK..z Atlantis aej^rtélyének kérdését. Germaih, a páriái Ter .ésacttt­do^únyi Muzuem és ^.z Oceanográfiai intézet asaisztense az a aprok, Madeira, K-nari é3 Ossaerdi szigetek állatvilágát t anulmányozv sz, razföldi jel­légiinek t,.lálta.Es a Kanári szigetek negyedkoru rétegeiben talált á3a­tag állatvilág feltűnő hasonlatosságot mutatott ^arlSlfikő hasonlókorú rétegeiben talált á lati . aradványokk .1, ...„i azt bizonyitja hogy a fenn­umlitott négy 3zigut vala.-Akor összefügett az afrikai kontinenssel.AZ Adianthum Reniforiau n<jvü haraszt, amelyet Portugáliában fosszilis állapot ban^talaltak .-ég, a Ranur éa, Asori sziget..kan ma is él. Ugyanazokat a tüdős csigásat / Pullmonata/ aikeriilt megtalálni Közép-A..erikában, e*z Antillákon, ^z Atlanti Óceán emlitett négy szigetén, es a íöldközi tenger­ben. E üől a közöse előfordulásból arra lehet következtetni, hogy ..z Atlantis aorülete egészen középűMmerikáig elnyúlhatott és a tenger foko­zatosan morzaokía le. Utolsó töroaéke lehetett a Platón által leirt sziget, amelyet egy szörnyű kataklizma következtéoen egyszerre jsyelt el a tenger. Platón a szigeten előforduló fekete, fehér ós piros kövekről is megemlékezik és a Kanári szigeteken fehér mészkövek es orörös szinü lávák mw ia találhatok. Arra a kérdésre, hogy élt-e ember a sziget elaülyedéso idején Nyugat-Európában, aki szemtanúja lehetett a rettenetes katasztrófának, amelynek történetét zután utódaira hagyta, egy uu tudo ány, az ember őslénytana adja meg a választ.. Vek négy évvel ezelőtt erre a kérdésre tagadó feleletet kellett adni, mert mi daddig az etober megjelenését bi­zonyító maradványokat a negyedkor elejénél, a dilluviumnal korábuib idő­ből találni Bem sikerült, négy év előtt azonban Angliában érdekes lelet­re bukkantak. Cambridge közel,ben, Ipwich mellett több emberi kézzel formait kovakosz..kóczát / silex/ találtak, amelyek minden kétséget kizá­róan harmadkoru rétegben feküdtek. A feltűnést keltő leliO körül nagy tudo­mányos vita indult ~eg, cs \z angolok, hogy aegbizonyosdjanak allitásuk i rv5F eul1 abbüt j a,párisi ósembertanl intézet tudós tanárát kérték meg ; a lelfttl megvizsgálására. Breuil abbé a 0ilmx t fedő rétegeket határozottan ha»:,adkoruaknak minősítette, e*. azt bizonyitja, hogy ..z Atlantis el­sulyedese idejön mar olt z ember h uropa nyugati részem, és a szörnyű drá­ma törtenete ap^i-oi fiúra szállva terjedt el a népek között. A világ leghosszabb telefonkábele. A világ leghosszabb telefonkábele New. Yorkot köti össze Chüm-góval. Az 1385 kilométeres kábelt a múltév novembereben adtak a at a forgalomnak. Ezen az őriáai távolságon a kábelt 1153 kilotnetorc3 darabon a fölfelett.mintegy 36 ezer fapóznán vezetik, 232 Jcilouetors távolságon pedig a földe.) helyeztek. A kábel elkcszitéso es felszerelé­se hét evet vett igé ybe. AZ uj kábel 250 telefon- és 500 sürgönyosszo­köttutést létesit Nuw Yor K ós Chikágó között és az első jelentós lopós a nagyszabású kontinentális telefon- éa távíróhálózat fejlődésben. A kaoel Sügitsógévül az Egyesült Aliánok minden fontosflbo állomásáról Közvetlenül lehet telefonat; beszélni. /Természettudományi Közlöny./

Next

/
Thumbnails
Contents