Hetikiadás, 1926. január-június

1926-02-08 / 6 [1508]

évaen^eaik a "bor javítást ad^nentes szesszel. Az adómentes szesanek bcrjavitási célokra való fölhasználását adO- és kincstárirészesedés mentesen - elvileg már engedélyezte a pénzügyminiszter, illetőleg hozzájárult ahhoz, hogy a nemzetgyűlés ilyen értelmű határozatot hozzon, A.kérdés megoldásával a 1orfogyasztás jelentős em lkedése várható. A borfogyasztási adOnak a leszállítása még akadályokba ütközik, mert a városok'és községek a részükre jelentős bevételeket biztosító borfogyasztási adOt csak egyéb kárpótlás -ellenében hajlandók mérsékelni, A borbizottság kidolgozott egy tervet arra vonatkozólug, hogy a pótadó 5 százalékos emelése következtében elért hasznot a városok, a borfogyasztási adO csökkentésére fcrditsák. A kismértékben val° borértékesítés kérdésében

a

pénzügyminiszter mindazokat a könnyitésekst megadta, amelyeket a bizottság kért, A borpiac helyzetében egyébként nincs változás, A kereslet a legtöbb helyen minimális és az árak emiatt nem tudnak javulni. A kiviteli kilátások annyiban javultak, hogy a magyar- osztrák tárgyalásokat a borra vonatkozólag sikerült kedvezően elintézni és ezért néhány hónapon oelül az export kisebb fellendülése várható. A világ gabona- és liszt forgalmaA fő gabonaexportáló országok buzakivitele, mint a Magyar Statisztikai Szemle közli, a háború előtti állapothoz képest 90 c

>-kal megnövekedett. Ennél a számit ásnál Oro szór szag nincs tekintetbe véve, melynek kivitele igen összezsugorodott. A háború^előtt ugyanis Oreszország volt a világ legnagyobb buza.exportáló állaga, amely egymaga több búzát szállitott ki a külföldre , mint az Egyesült Állomok és Kanada együttesen. A háború után az oroszországi kivitel majdnem teljesen megszűnt és az igy támadt buzaft-'hiányt Amerika őstermelő államainak fokozottabb kivitele töltötte be. Az Egyesült Állmok háború után buza kivitele 220 f

a-kal, ^an-uáé 15u f uai, Argentínáé 53 c

/»-kal multa felül a háború előtti kivitelt. Ezzel szemben Inuic* kivitelében 65 $-os, Oroszországéban 90 y<,»os visszaesés állott be. A lisztkivitel jóval szűkebb keretek közt mozog, mint a buza-^export forgalma. Snnek az oka abban van, hogy a bevitelre szoruló országok malomiparukat fejlesztik és igy igyekeznek a több költséggel járó li.-at—behozatal helyett a búza-behozatalt meghonosítani és a búzát a,saját területükön feldolgozni. E-zért . a főbb exportáló országokból kivitt liszt mennyisége a háború : előtti évekhez képest az 1920-24 évek átlagában csak 62 #-os növekedést mutat, AZ Egytrcült Áll-un ok lisztkivit a le ,• az összkivitol 53 fo-*t, Kanadáé 28 '/o-?t teszi. Jt: európar erszagok fejlettebb malomiparuknak megfelelően a lis zt,kivitélnek korántsem oly nagy részét vásárolják fel, mint a buzakivit'

: lnek. A .:\e zőaazdas^.ai munkák biztosítása. A földmivelésügyi miniszter most adta ki szokásos rendeletét r

az 1926 évi mezőgazdasági munkák zavartalanságának bizton sitásárOl. A rendelet intézkedik a munkabérszerződések megkötésének feltételeiről, a munkások elhelyezésiről, lakóho_yeiknek bejelentéséről, a napszámbérek megállapításáról, A rendelet foganatosításáról a hatóságoknak ez év március 1.-ig kell jelentést tenni