Hetikiadás, 1926. január-június

1926-01-05 / 1 [1508]

A Scpronmegye1 Gazdasági Egyesület gabonabeváltó t&epeket lé tesit. A gabonanapok hasznos voltáról sok szó c-cett már; azok volnának hivatva a gabonoprtékesítésének fölösleges közvetítőjét kikapcsolni és a gazdákat az eladókkal összehozni. Gabonanrpokat még azonban seholsem rendszeresitettek Magyarországon, A Sopronvárnegyei gazdasági Egyesület a közeljövőben saját kebelében gabonabeválto telepeket állit,fel, ahol a gazdáknak a budapesti gabona tőzsdén jegyzett árnivóhoz igazodó ^.rdiat fizetnek árujukért. Valórsinüleg a negye vrlamennyi járásában felállítanak ilyen gabonabeváltó telepet. .8 Sr-.van.vu bor édesítése. Az idén a borok ngigyrésze erősen savanykás, eaiatt az értékesítésük is. nehezebb, A savanyuságon azonban a szénsavas uésszel való savtalanitás utján segiteni lehet, ^zt az eljárást a magyar bortörvény uegc ngedi. Vegytiszta szénsavas meszet a gyógyszertárakban lehet kapni hó^fehér, könnyű por alakjában, amelynek semmi szaga, vrgy feltűnő ize nincsen. Egy hektoliter savanyu bor számára 10 deka szénsavas mész elegendő. A szénsavas mésznek a borban való feloldása a következőképen történhetik. n leggyakoribb eljárás az, ha a háromnogyedrészig borr-'l telt hcrdcbc.n a felső nyilason át beszórjuk a mészport és utána a bort alul a csapon át kiengeajük s ismét beöntjük ugyanabba a hordóba. Ezt az öntözgetést addig folytatjuk, amig a pezsgés megszűnik. A ^ásik eljárás az, ha a bort kádba eresztjük és odahintjük a szénsavas meszet, amelyet azután tiszta nyirfaseprővel alaposan elkeverünk a borral, A savtalanitást ugyjis végzik, hogy a szénsavas meszet 1-2 liter borban feloldják; a kész oldatot azután hozzáöntik a borral háromnegyed részig telt hordóba, majd alul a csapot kinyitják, s a bort újból visszaöntik ugyanabba a hordób,-. Mind a háro;. savtalanitási eljárásnál célszerű a bort két-három napig pihenni hagyni, hogy a szénsavas mész leüllepedjen* s azután a tiszta bort más hordóba átfejteni. Ezzel az eljárással a bor ._egtartja az izét, de elveszti kellemetlen savanyúságát. A. magyar buza jobb, mint a kanadni. • Az utóbbi években többször esett szo a magyar buza minőségének romlásáról, A kérdésnek tisztísása céljából az Országos Végy kísérleti Aliom's most megvizsgálta az 1925 évi magyar tiszavidéki buza és a kanadai manitób., buza minőségét, összevetette a kettőnek a sikértartalmát és vizsgálatai alapján a következő eredményre jutott.' A _,agyar tiszavidéki buza nedves siker tartalma 40-53.9 <p köoött mozog, a siker minősége kitűnő. A kanadai maniteba buza necves sikertartal_a 41.7 £, siker minősége pedig csak jeles, ennélfogva 1 fokkal gyengébb minőségű a sikerje, mint a mi búzánké . Tudják ezt a külföldi malmok is, azért keresik a magyar búzát, A magyar bzából készült liszt specialitása az, hogy belőle koszi tett tészta kitíSn£»n nyújtható, ami a siker minőségévél van összefüggésben. Ezért keresett külföldön a magyar nullás liszt. A_ya:::vonvált

sá,-: buza ára

. A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatlanok vagyonváltsaga fejében fizetendő buza árát januárra métermázsánként 380.000 -•ccron'ba állapította meg. ^ &\ I