Hetikiadás, 1926. január-június

1926-01-19 / 3 [1508]

Budapesten a húsfogyasztás a háború óta állandóc-n .csökkenőben von és a legutóbbi időben a szűkös gazdasági viszonyok miatt újból jelentősen visszaesett a-f ogjasztás. A széles néprétegek a hust luxuscikknek tekintik és a szegényebb embereknél a hus hetenként legfeljebb csak egyszer-kétszer, de igen^sok helyen csak vasár- és ünnepnapokon kerül az asztalra, A téli hónapokban pedig az a jellegzetessége a fővárosi husfogy sztásnak, hegy a kereslet a serteshusokra terelődik át és marhahúst a hentesek alig tudnak eladni. Sok mészáros teljesen fel is hagyett a marhahús kimérésével és rmst kizárólr-g a sertéssel foglalkozik. Bár ez az eltolódás minden évben elő szokott fordulni, most főleg annak a körülménynek a számlájára irható, hogy a serteshus-árak a sertés mai rondkivüli nagy kinálata miatt aránylag olcsóbbak. Szilárdulásra a sertéshúsban csak tav sz felé lehet számitani. Február közepén azonban már megindul a borjuszezoh és nagyobb lesz a felhajtás a gyenge bárányokból is, ami valószinüleg megint csak a marhahús vi ss zaszor it ásá t fogja eredményezni, á'jbár kisebb mértékben mint jelenleg. A marhák iránti kereslet gyengülése okozza, hogy a marhavásárok forgelma Bécsbe terelődött át. A bécsi rendes hétfői állatvásárokon mostanában legalább annyi magyarországi marhát hojtanak fel, mint amennyit Budapest lakosságának egész heti marhahús fogyasztása,tesz. Érdekes a lenti ad'tokkal összehasonlítani a vidéki városok húsfogyasztását. Békéscsabáról érkezett jelentés szerint például ott az elmúlt évben a város húsfogyasztása 1924-$el szemben 30-40 yi-aal növekedett, a i Őé.lia tervo si kimutatás adatai szerint a szarvasmarhákb;n ép ugy megnövekedett a vágata sok száma, mint ahogy sertést is és szurómarhákat is nagyobb mennyiségben öltek. Hitelkatasztert létesítenek a bankok? A b- nkek az utóbbi időben nagyon óvatc*sak voltak kihitoleséseikkel« A sok kényszeregyezség és csőd óvatosságra késztette a pénzintézeteket a kölcsönkérő cégekkel szemben. Annál is inkább, mert a beállott fizetésképtelenségek folytán a hitelnyújtó szerveket sokszor nem várt károsodás érte. A fővárosi pénzintézetek most élénken foglalkoznak hitelnyilvántartás létesítésével T.i. r bank sohasem tudhatja, hegy a hitolkcreső nem vett e már igénybe kölcsönöket más pénzintézeteknél. Így tehát nom birja megállapítani, hogy mennyit hitel: zhet a kölesönvevőnek. Nincs tiszta képe arról, hegy mennyire van már megterhelve a kölcsönkérőnok a vagyona különféle hitelekkel, tehát mennyi pénzt lehet kölcsönözni még neki anélkül, hogy a hitelek összege a vagyoni fedezetet meghal'dja. A bankok sekk a-1 nyugodtatban és készségesebben folyósíthatnának kölcsönöket, ha volnának adataik arról, hogy melyik cég mennyi hitellel ven megterhelve, áíoót abban az irányban folyik tanácskozás, hogy a. hitelekre vonatkozó adatokat a bankok egy központi helyen összegyűjtsék s igy saját használatra a banktitok megsértése nélkül hitelkatasztert létesítsenek. A vidéki pénkitánetek ezt a kérdést megoldották már olyképen, hogy a Nemzeti Bank ottani fiókjainak a főnökeivel majdnem hetenként megbeszélést tartanak, amelyen megvizsgálják a hitelt igénybevevő mindenkori hitelkereteit és az illető cég hitelképességét.