Hetikiadás, 1926. január-június

1926-06-01 / 22 [1508]

Németországban sok helyütt szokás, hogy a. gyerekeknek hetenkint egyszer, vagy kétszer nyers hordókáposztát adnak enni, mert ez állítólag tisztitja a beleket. Tényleg az a tapasztalat, hogy bizonyos bélférgek ellen a nyers savanyú-káposzta kitűnően beválik. De ahol nem is ilyen okból kapják ezt a, gyermekek igen jó hatásúnak mutatkozik a káposzta a gyermekek fejlődésében- Azok a szakemberek, akik ezzel a kérdéssel tudományosan foglalkoztak, igen érdekes tapasztalatokra tettek szert. Clyan fontosnak tartjuk ezeket, hogy olvasO.ink figyelmét külön is íelhivguk az alábbiakra. Hartmann professzor, aki sokat foglalkozik a helyes táplálás kérdésével, azt látta, hogy az olyan fejlődésben levő gyermekek, akik kezdetben sok nyers hordós káposztát fogyasztottak, sohasem akarták azt főzve, vagy akármilyen más formában elkészítve megenni. Amellett igen egés ségesek voltak , jól fejlődtek és bélemésztésükkel sokkal kevesebbet bajlódtak, mint más, hasonló korban levő, azonos körülmények között élő gyermekek. Ennek oka pedig nem lehet más, minthogy a nyers savanyukáposztában olyan anyagok vannak, amelyek a főzés, sütés, párolás által megcsökkennek, vagy egészen eltűnnek. Aa uj tápszertudomány tényleg ism°r olyan anyagokat, nemcsak a káposztában, hanem egyéb főzelékfélékben és gyümölcsben is, ezek pedig az úgynevezett vitaminok. Ezekről az anyagokról tudjuk, hogy csak igen kis mennyiségük is elég ahoz, hogy a természetes fejlődést elősegítsék a fiatal . egyéneknél. továbbá, hogy a szervezet helyes egyensúlyához feltétlen szükségesek, végül, hogy a fűzés, forralás javarészt elpusztítja őket. Azt is kider.it ették, hogy egyhén savanyu környező tben a nyers növényi anyagok vitamintartalma nem fogy

r

tkozik meg. Mármost könnyű megmagyarázni, miért oly jOhatásu a nyers savany uk^posz ta a fiatal szervezetre. Enyhe savanyu ize miatt igen kellemes táplálék, ez a savanyúság magyarázza azt a hatást is, amit a belek egészséges működésére gyakorol. Ugyanezért alkalmas a bizonyos fajtájú bélférgek dőlésére is, úgyhogy néha nem egészen kellemes mellékhatásokkal biró gyógyszereket is pOtolhat. Nagy vitamin tartalma nagyon elősegíti á fejlődést, olcsósága folytán pedig még a legszegényebb ember is megteheti, hogy ilyenmOdon konzerválja magának télira a szükséges vitamin mennyiséget, ami akkor, a friss növényi táplálék hiányában nehezen besz3r~zhető. De" a német tudományos kisér létezés még tovább ment. Sokan ugy használták fel a nyers savanyu káposztát, hogy elgyengült, egyoldalúan táplált embereknek adták nagy mennyiségben. Elgyöngült, angólkóros gyermekek, leromlót: bet rgek, kiknek emésztőszervei egyébfe'at egészségesek voltaié, tüdőbetegek, sokat . do Ige zó, nagy

#

tosti fáradtságnak kitett munkások egy aránt igen jó hatását érezték annak, ha napi táplálékukba beikta:ták a nyers savanyu káposztát is. v

égül igen fontos, hogy^ ár t almák , melyeke 'c esetleg az ilyen szokatlan tápszer okozhat, ebben az esetben sehols^m jc1, ntkeztek. Azt szokták mondani, hogy a káposzta nehéz étel. -Kétségtelen, hogy a nehezebben emészthető főzelékekhez tartozik, de egyes orvosok szerint nyersen, savanyitott állapotban még sokkal könnyebben emészthető, mint megfőzve, vagy porolva. -Bárhogy álljon is a dolog, annyi bizonyos, hogy akinél a gyomor- bélrendszere egészséges, az minden aggodalom nélkül fogyaszthatja. A mai időkben pedig, midőn a táplálék beszerzése sok embernek nagyobb gondot okoz, mint valaha és amikor a fogyasztás olcsóbbá tétele elsőrendű nemzetgazdasági érdek .i s. nem lehet közömbös, hogyha egy minden tekintetben egészséges, olcsó és igen Ízletes eledellel szaporitjuk a népélelmezés tárházát. De a tudomány ilyen mogállapitfsai csak akkor válnak igazán hasznára a cársadalómnak, ha^félreteszünk minden előítéletet és megpróbáljuk életünket ilyen móuon is kömyebbé, egészségesebbé tennit