Hetikiadás, 1926. január-június

1926-01-19 / 3 [1508]

A termelési rendszer uj ir

á

nyba terelése. Magyarország fogyasztópi^cait most is azokban a területekben látja, ahova az osztrák magyar Monarchia fennállásakor szállította áruit. ©zek a területek legnagyobbrészt a Monarchia határain belül voltak, a piacokat tehát politikai és gazdasági érdekközösség garantálta. A magyar termények legnagyobb fogyasztója az osztrák közönség volt. Ma is kétségtelen, hogy Ausztriából nem lesz agrár állam, és Csehország sincs kedvező helyzetben mezőgazdasági termelés tekintetében, ^z a két állam, tehát, továbbá Kémetország fogja a jövőben is a döntő szerepet játszani terményértékesítésünk terén. Jelenleg azonban a politika és gazdasági viszonyok rendezetlen volta akadályozza#forgalmat. Németország felé a közlekedési viszonyok megrosszabbodása hátráltatja a szállítást. Svájc, amelyik a múltban piacunk volt, szintén elzárkózott. A Magyar K

emze

tgazdasági Ligában Cettler Jenő dr. egyetemi tanár a legutóbi. előadást tartott arról, hegy mi ennek a helyzetnek az orvoslásé és hogy a termelést milyen irányba:, kell terelnünk, ha az értékesítést biztosítani akarjuk terményeink ázámára. Az előadó utalt arra, hogy Ho mánia és b-. w

rtia, továbbá -Poroszország és A;amka búzája is a német piacokra törekszik. Kifejtette, hogy a magyar búzaárakat nem a tőzsde szabályozza, hanem az a többtermelés, aaaly az Egyesült Államokban jelentkezik s amely ,többtermel és olcsó bűzét tud vetni a német piacra. Mi olyen olcőó buzit nem tudunk termelni, mint Amerika. Egyetlen védelmünk tehát csak a fogyásztepiac és a termelőhely közelsége, azaz a megfelelő szállítási költség - lehet köztünk és Németország között Főként Délne

w

c fcbrszágról len; t szó, kulonüví-n rkkor, ha -.egnyilik a RyJBp- Dun» e-atorna. Blőedás'xaik további során rámutatott arra, hogy a termelés rendjének helyes irányba kell terelődnie s a nagybirtokosoknak a kivitelre és a nagyvárosok fogyasztásának ellátására kell termelnie, mig a kisbirtokok a belső fogyasztás részére termelnek. Be kall vezetni a, ra jonirozást, mert már ez is sokat segít a* he ly zeten,. Kifejtette, hogy a szövetkezetek is esek akkor tudnak eredményeket elérni, ha biztos pi&caik vannak, A borértékesítéssel kapcsolatban rámutatott, hogy a belföldi fogysztást kell emelni, mivel a külföldi piacokon Olaszország termelési költségeivel nem tudunk versenyezni. A b-.-leő fogyasztást és irányítást a szövetkezeteknek kell megszervezniük, a külföldi piacok megszervezése pedig az élelmességen, a közlekedési költségek csökkentésén és az olcsó termelési költségeken múlik. A amep jupiseon megállott az -resés. Hcsei-.u ii,&j'i már lanyha, és üzlettelen ? gyapjupiac, részben a külföldi lanyha irányzatnak a hatása alatt, másrészt azért, mert a vásárló k-av igen csekély. Most a tengerentúli gyepmupiacokrol ; r-ijyhaség megszűnését jelentik. Pér nap múlva nyilik meg Londoni,, n egy ujabb gyapjuaukcio, amelynek áralakulása azonban még bizonytalan. Az eladok, -leik Londonban meg fognak jelenni, nem hajlandók al-osony árakon megválni készletciktőlés igy lehetséges, hogy ' • jobb irányzat fog bekövetkezni, Tudjuk, hogy a londoni gyapju'árverés ki szokott hatni az egész világ piacainak az áralakulására és igy Magyarországon is részben Londontól f gg a "javulás. Egyelőre csak ritkán történik a bélföldi gyapjupiacon eladás. Az árak marjdnem teljesen változatlanok: jO urasági tételért 30-31 BAOX K-t, középminősé gü áruért 27-28 emer K-t f.ae.tnek kg-ként. üj nyirá su. gyap juban a forgalom még nem kezdődött meg, mert a vevők elővételben csak nagyon .alacsony árakat hajlandók illetni.