Hetikiadás, 1926. január-június
1926-06-01 / 22 [1508]
A gazdák az olcsóbb hitelért. Az Országos Mezőgazdasági Kam a ra közgyű lése. Az Országos Mezőgazdasági Kamara a napokban tartotta Almássy Imre^elncklésével evi közgyül sét, amely iránt a gazdatársadalom, minden rétegéből nagy érdeklődés nyilvánult meg, • Almássy Imre gráf megnyitó beszédében rámutatott arra, hogy az általános összeomlás közepette^csodálatos látvány a magyar gazda munkaképessége és^munkakészsége. Eurooának csaknem valamennyi államában felismerték a mezőgazdaság nemzetmentő^szerepét és a gazdák világszerte qk feltámadás előkészítő*, lettek. A mezőgazdaság ma nál un!: is úgyszólván az egyetlen termelési ág, amely ha küzködik i3, optimizmusát el nem voszitfette..Van életbátorsága és élni akarása. Ezután az elnök utalt arra, hogy a forradalom éta külkereskedelmi mérlegünk deficitje 253 millió aranykoronáréi 40 millió aranykoronára csökkent, ami túlnyomórészt a gazdamunka érdeme. A^gazdák helyzetét azonban megnehezíti az értékesítés rendkívüli nehézsége. A fogyasztók épess ég mindenütt kat-sztrofdisan hanyatlott, s ezzel szemben túltengő á közvetítés. Jobbat és többet termelni abból, ami piaoképes és-megkeresni ahhoz a fogyasztót, ez a mai sokoldalúvá nevelt mezőgazdaság fontos feladata. Szólott még az einék a gazda:-; súlyos adóterhuiről és a gazdákkal szemben álló hatalmasságokról;^ a hiteluzsoráról és a Kartelekről. Beszélt a gabonahatáridőüzlet kérdéséről is és szükségesnek tartotta ennek törvényhozási uton való elintézését. Ezután több érdekes felszólalás h>ngzo.t el, melyek között felemii tjük Esz^nyi Jenő 'beszédét, aki azt indítványozta, hogy a gazdák kezdjenek mozgalmat a hivatalos kamatláb leszállításáért,^ mert egy agrárország jelleg-.nek nem felelhet meg a mai 7 k matláb. Ezután újra megválasztották a régi tisztikart. Iparikötvénykibocsátó intézet alakul. Tudnivaló, hogy az iparvállalatok elvesztett^forgótőkéjének pótlékára a kormány már huzamosabb idő ót' ipari kötvénykibocsátó intézet felállítását tervezi. Az előkészítő tárgyalások már csaknem befejeződtek. A megállapított terv szerint az ipari kötvénykibocsátó intézet 10 millió pengő alaptőkével indul meg és ennek alapján 5C millió pengő értékű kötvényt booaát majd ki. As intézet aizárólag az ipari vállalatoknak fog nyújtani ingó és ingatlan vagyonuk 30 erejéig^kölcsönöket ,' jelzalogi bekeuelezes mellett. Miután az ingójelzálog intézményét nálunk még nem valósították meg a pénzügyminiszter külön törvényjavaira.av tot fog a nemzetgyűlés elé terjeszteni az ipari kötvénykibocsátó intézetről. Az intézet 25 éves .amortizációra fog 7 1/2-8 %-os kamatozás mellett kölcsönöket folyósitani, úgyhogy a tőke és kamattörlesztés összesen n«m fogja meghaladni a 11 százalékot. Mi maradt meg a népszövetsé gi k ölcsönből? Most, midőn a Népszövetség pénzügyi ellenőrzésében változást várunk, szamot kell adni magunknak arról, mit használtunk fel a külföldi kölcsönből? A kölcsön összege 250 millió aranykorona volt. Ebből az összegből eddig 117 milliót használtunk fel, rendelkezésre áll tehát még 133 millió aranykorona. Ebből a maáÉékből a kormány 50 millió aranykoronának a felszabadítását kéri a Népszövetségtől, hogy ezt az összeget a most kezdődő költségvetési évben hasznos beruházásokra fordíthassa. Ha ez a feloldás megtörténik, akkor mindössze 83 millió aranykorona marad még fenn, amelyeket a következő években fogunk felhasználni A külföJLdi kölcsönnek eddigi szerepe és hatása az volt, hogy a korona ingadozását megszüntette, hogy helyreállította költségvetési ellensúlyunkat. A kölcsön nélkül ne.v. sikerült volna a különféle'kiiring egyezségeké sem megkötni, amire pedig a magángazdaságnak nagy szüksége volt, mert ezek rendezték a magánso..knak háború előtti tartozásait. /jjg^
