Hetikiadás, 1926. január-június
1926-05-18 / 20 [1508]
A ki na. í gy or ne kgy 1 lko 1 á sOk . Egy belga h.i tt e ö , aki már ^évek óta Kínéban tevékenykedett, nemrégiben az egyik missziós folyóiratban foglalkozott a kinai gyermekgyilkosságok ocsmány szokáséval, A gyeraek meggyilkolása, ugyanis az idők folyamán a; aiennysi bi roá al órában . ugy szólván rendszeres intézménnyé vált , Ez a sz o ká Sy s zer enc sé re/nem terjedt el egyformán a birodalom egész területén, Mindazonált al annak a száz és száz bizonyítéknak alapján, a.mi*t a fentebb e mii tett hittérítő máyjptársai val együtt összegyűjtött, most már hitelesen megállapítható, hogy a gyermekek meggyilkolása Kínában szociális jelenség, amit nem egykönnyen lehet majd megszüntetni, A modern kinai kormányok küzdenek ez ellen a szokás ellen, szigor c tilalmakat és rendeleteket adnak ki, a. nagyobb városokban gyermekmenhelyeket állítanak f.:l elhagyott kicsinyek megmentésére, de mégis elég gyakori esetben előfordulnak gy er_.-ekgyi Ikolások.é s a kinai gyermekmenhelyek korántsem olyan zsuf<ak, mint a hasonló a .erikái vagy európai gyermekmenhelyek. A gyermekek meggyilkolásának okát egyrészt a kínai istentiszteletek embertelen szokáséra lehtt visszavezetni, másrészt nagyon nagy szerepet játszik ilyen esetekben a kinai nép mértékttl n önzése is. A kinai születésétől kezdve hidegen számító, aki, .. embertársai irányában legteljesebb közömbösséget tanúsat. SOÍI szeretetet, sem szánalmat nem érez a kínai, ha arrcl van szó, hogy valami hasznot hu z zon. valamiből, Ha a családtagok száma emelkedik, akkor a kinai el«sőscr-vttl£/ar ra tekint, hogy mennyi be kerül az újszülött eltartása, és^ki számítja, hagy jövedelméből mennyi Vei többet kell ezentúl kiadni. Tpe: ezért nagyon könnyen vállalkozik arra, hogy a kényelmetlenségtől megszabaduljon, A kinai nép nagyrésze amúgy is szegénységben l' ' él és a osalád tagjainak növekedése legtöbbnyire az egész* család fokozatos éhezését jelenti. A Kínában szokásos szegény ségne^a fokozatáról európai ember alig alkothat magána k fogalmat. Ennek a. nyomornak az oka nem a Kínának -általános lustaságában keresendő, ere rt hiszen a. kínaiak keményen dolgoznak. .Élelmezésük is alig 'jelent valami csekélységet Naponta hároms zor esznek néhány csésze rizst valami kevés főzel keli C'T hegyi lakók fcizs helyett kukoricát esznek s Ennyivel a \\riQ.± tökéletesen megelégszik. De a. z elég gyakran előforduló rossz termés és szárazság után a. lakosságnak egyáltalában nincs semmi ennivalója. A kínaiak a fiúgyermeket nem fogadják kétségbeesve, mert már egészen fiatalon, 5 éves korukban gyárba kerülnek, vagy az utcákon ház álnak , e se t le g valamilyen háziiparban segítenek, és igy fenn- • tartják magukat| esetleg tudományos pályára kerülnek, aikor azte'n segítenek az egész családjukon. De egészen más az eset , ha leánygyermek születik. Ez kínai felfogás szerint szégyen az anyára és az egész családra , ....ert az istenek büntetésének és égi átoknak tekintik. Ha a leánygyermek szép alkatú, akkor a. kinai apa. kiszámítja, hogy mennyi koresete lehet a lánynak addig, amig a. házasságra alkalmas kort eléri Ezenfelül a nyjamoron kivül a. babona is közreműködik a. gyermekek meg gyilkolásánál. Ha a születés körülményei szokatlanok, akkor a babonás kínai siet eltenni a láb alól a gyerkeket, mert véleménye szerint a gy er me k bajt ho z a nyakára. Ugyan' z történik, ha a gyermeknek anyaj jgye v,an. Ha pedig az a gyanú .m-.rül fel : hogy az ördög megszállta a családot, mert például az anya mindig leánygyermeket hoz a. világra, akkor a csecsemőt elevenen .egégetelk, hogy a gonos lélek elűzessék. Ilyen szertartás rendesen zárt ajtó ..ögött történik.
