Hetikiadás, 1926. január-június

1926-04-27 / 17 [1508]

A nagpiacon az utó.gaezonban is jó f or gal on van. Bár a fő évad clault már a mag piac OR, egyes idénycikkek még mindig nagy keresletnek örven­denek, az irányzat is jó, azonban csak a pr ima árut kéréseik. Igy lu­cernamagban, kölesben, auharban és csillagfürtben elég élénk fcrgalaat bonyolitanak le. őlcmzárolt lucerna éra 400-420 ezer, muharmag 180­20C ezer, esi llagf ürt il50-170 ezer^korona.Egyéb cik-kek közül van nég üzlet f ehérhe réb&n, -friktória borsóban, lencsében és mákban, mert ezekből a készletek nagyon megfogytak, Ü biborhere a sok eládafián íru miatt lanyha. A tűzifa és szénáruk behozató, lfo adótételei. Vámmentes áruk után a vám­forgalmi adc további intézkedésig a következő adótételek szerint fize­tendő: tűzifa és fürészpor-brikett minden métermázsa ja után 500 Z,_ faszén és faszénbrikett után métermázsánként 1500 K, a kőszén, barna­szén, mesterséges szilárd tüzelőanyagok, friss és holt csontszén és tőzegtormékeknél 1000 K fizetendő 50.000 koronás átlagérték mellett. A koksznál mind-n métermázsa után 1500 E-át kell fizetni. Az adót vagy a vasútállomás vagy a váiihívatal számit ja ki és szedi be. 4 millió pár az évi cipőforgalom. A cipőkereskedők ós gyárak statisz­tikai adatai szerint rgy év alatt Magyarországon. 4 millió pár cipő kerül frogalomba. Ennek a mennyiségnek tuényomó része belföldön készül és csak mintegy 600.000 párt kell impottálni. Csonkaország lakosságát 8 millióba számitva, évenként minden lélekre egy félpár ci­pő jut. A békebeli fogyasztás ennek a duplája, tehát egy egész pár cipő volt. A ny ugat európai államokban ennél sokkal több cipőhasználat esik egy-oyy^g lakosra. AZ izlam és a kalap. Annak a mozgalomnak, amely Eemál babával az élén Törökország európaiasodás át tü"zte ki cé 1 j ául^nagy on sok hive van Ogyptomban is , melynek lakossága Törökországgal azonos, vallási, szír­.^amási és fejlődési viszonyok között él. Ezek a hívek leginkább a kairói főiskolai hallgatóság között találhatók, ahol a legutóbbi hír­adások szerint számosan európai viseletben jelentek meg az egy éteren* Esek azután kénytelenek voltak az egyet-m épületében eltölteni az éj_ szakát, mert attól tartottak, hogy a r£gi viselethez ragaszkodók megle­sik és bántalmazzák őket : az utcán. Az egyptpmi papság ugyanis nem szives^n látja az ifjúság modernizálási törekvéseit •, mert istentelenségnek és valláselleneseknek tartja e ze ke t. #/f kairói föisko­lának^az A1 Azharnak rektora és főmuftija fe tvát adtak ki, melyben nyo­matékosan hangsúlyozzák, hogy az európai kalapviselet ellenkezik., a mo­hamedán vallással, amennyiben a mohamedán hivőket a hitetlenek szoká­sainak utánzására készteti, AZ európai öltözködés az ogyptomi nemzeti hagyományoknak és jellegzetes szokásoknak előnyé séésé re vezetnek.­A na gy hideg. " Parry Kapitánynak az előbbi északnyugati expedíció­jában 1820 februárius 14.-én a leghidegebb nap volt, amikor a hévmérő 54 fokot mutatott a nulla alatt. Ezen a napon igen csendes id^ volt* Valamely jóféle francia pálinkából .gy keveset a levegőre tettek és ^ az 10 perc alatt megsűrűsödött, félóra alatt pedig olyan lett, mint a .^és. De nem keményebb, jól lehet még egy óránál tovább állott is a' levegőn. Estefelé ezt a próbát ugyanazon a fagylaló ponton meguji- ' tották, minekutána a pálinka egy Óráig állott, ályan lett, mint a nedves barna cukor és mind izét, mind erejét elvesztette, Valamelyik nap a hajóslegények jégből egy ágyút készít ttok ós hat lat puskapor­ral megtöltötték. De mivel az ilyen próbára a tenger vizének jege nem oly jó, .mint a folyó vizó, miden elsütötték, az ágyú ezer darabra 1 s za kadt. /Hasznos mulat ságok 1821./ J-OO

Next

/
Thumbnails
Contents