Hetikiadás, 1926. január-június

1926-04-20 / 16 [1508]

^^GOS LEVÉLTÁR Ne vezetes öregség és azaporaság . Kszekció Mult esztendő -december 19.-én Er dé ly o r s z ' gban Sáros nevezetű faluban a medgyesi-szász-székben meghalt egy öregsége és számos ivedékjai által nevezetes pafa s zt as szony életének 91.-ik esztendejében. Az asszony 172P.-ik esztendőben született, 1746-ban ment férjhez és 64 esztendőket élt házasságban az urával és öt i , magzatokat szült, kiktől harmincegy unokákat láthatott, akiknek még éltében negyvenkét gyermekei és hat unokái voltak: és igy ösz­szességesen hetvenkilenc Ivadékot hagyóit maga után. Ezek közül meghaltak előtte huszonhét unokái és unoka gyermekei. Ötvenkét tő­le származott személy kísérte sirjához. Eltének szinte utolsó nap­jáig a legteljesebb egészséggel élt. December 18.-án egyik gyerme­két meglátogatta és egészség sen tért haza: de másnap délelőtt mértékletes fölöstököm után a guta megütötte és egy-két ora után meghalt. . /Hasznos mulatságok, 1821.-/ Két emlékezetes sírkő. Est . Egy idegen, midőn az Egyházi tartományokban utazott a jó boráról az ahhozértő lakosairól ismeretes Montefiascenc városkában egy német n^ mr-s embernek sírkövére talált", amelyen ez a felirás volt: Est, est, est! Sed propter nimium est, Domlnus mcus, Johannes non est. /Van, van, van! de a sok van miatt, a? én uram J'nos nincs./ A sírkövet a német nemes inasa állította az. urának, akinek ugyanis az a megbízatása volt, hogy a bort kedvelő német ur előtt utazva a korcsmákat megvizsgálja és ha valamelyikben jó borra talált, nagy betűkkel a kapura korLlett irni: Est! /van/. Mikor pe­dig ez a Bachus kurír Montefiasconeba érkezett és ott az egyik ven­dégfogadónak borát a másikénál jobbnak talált a, elragadtat ásában há­romszor is felírta a kapura: "Est,'est, est", hogy azt az urának kü­lönösen ajánlja. A borkedvelő nomos tényleg annyira megkedvelte a vendégfogadó borát, hogy bőven borozva belehalt az ivásba. Hegy a­zonban borozásának szeretete örök feledésbe ne jusson, végrendele­tében meghagyta, hogy állítsanak sirkövet neki és esztondonkint a. környéken lakó szegényeknek hatvan fiaskó bort adjanak. Talán so­kan é3zre Bem veszik, hogy a magyar nyelvben ifi nyoma, van ennek a boráról igen híres Montoflasconc városnak és pedig a palack helyett használt fiaskó szóban, amely nem mástól ered, hanem a flasccnc szóból, melyet jó borával együtt hihetőleg az ott táborozó magyar katonák hoztak be. A borivásban elpusztult német nemes sírkövét a helyszínen fel is állitott-'k és arra vésette háládatos inasa a fen­tebb idézett szavakat. Fu i t . A másik nevezetes sirkő Pesten, a várostól ke­letre fekvő mulato-erdőcskében, melyhez a városból kellemetes ut vezet és amely most nagy torv szerint vel°ságos mulató kertté Vál­tó zt a tik. ütt látható egy veres márványból állított emlékkő négy­szögű teke formában, melyon egyedül egy szó van; Fűit. /Volt./ A kő­nek felállítása mintegy 4 esztendővel ezelőtt tör né nt, mi dő n is 1816-ban Horváth Jakab nevezetes prOkátcr és a G-rassalkovits her­cegi famíliának törvénybeli direktora oda eltemettetett, AZ el­hunyt prókátor nőtelen ombor volt és hi-vatalbcli foglalatosságain kivül minden idejét tudományos könyvek olvasására fordította. Min­denha különözést szerette, ugyanezt mutatta végrendelet is, mert 100C foriJtot hagyott avégre , hogy n.ki temetőhely engedtessék ezen kertben, ott -egyszerű kő állittatv'n, semmi més , ísak cz a sz°: Fűit, vés ette ssék r A . 4*i meg is történt, A -eveztes próv'tcr az ágostai, hitvalláshoz tartozott és ezeknek pesti iskolája, az atya­fiai és hiv emberei izzott osztotta fel vagyonát. Temetéseké* te­teme fölött ném--t és magyar prédikációt mondottak. Megérdemelné cz a különös emlékkő, hogy szembetűnőbben feleiméitessék és az/örökö­sei f errtar tásá ra nagyobb figyelmet f erdi t sanak .( fá^t***-* s»***4&*w^'ffli)

Next

/
Thumbnails
Contents