Hetikiadás, 1926. január-június

1926-01-12 / 2 [1508]

Magyar színházak. II. , ' Nemzeti Színház és Kamara Szinhaz-r Súlyos komédia volt minden időben a magyar színészet. Magyar színésznek lenni áldozatosabb papiság volt. mint angol misszionáriusnak, mert azt a misszionáriust legfeljebb megették, de a magyar szinesz legalábo is éhen halt. , , Azok előtt, akik a válság okai és ezen okok kiküszöbölésének módjai felől eltűnődnének, egy-két példában tanulságot mutathatunk. 1 A magyar színigazgató a magyar közönség érdeklődésének hijjaról beszél és az az érdeklődés valóban hiányzik is , ez faktum. Igen, de miért?. • Nézzük meg a budapesti Unió-színházak buaásanak okait:Terv^ nélküli idényprogramm, idegen, válogatatlu/j. lehetőleg kasszadarabok, részleges és aránytalanul felemelt star-fizetések, luxushelyárak, ircdalmiatlanság, ezzel szemben revue-szerüség, látványosságra törekyeá, egyszóval a magyar levegőnek teljes ki szivattyúzása. Budapest állandó es átmenő idegenforgalma nem volt képes a magyarság hijján eltartani a Blumenthalféle színházi trustöt, , * Ezzel szemben nézzük meg a Nemzeti Színház ezidei^programmjat s hasonlítsuk össze ugyan- e színház 1-2-3-4-év elot ti^rogra. na javai: ^azt Ittjuk,hogy a magyar szerzők, ujak és régiek nyomról-nyomra költöztek vissza illetve telepedtek meg e magyar színház szinpadjána, H'evesi Sándor igazgató meg tavaly is tett kísérletet lelekdermeszto orosz es burleszk amerikai darabbal, de a jótékony kritika és az érzéfc-jeny közönség a legrövidebb idő alatt megfordították a kísérleteket ugy.hogy az idén Shakespeare . Dumas, Wilde Osoar,Ibsen, Bernadr Shaw és Rostandon^kivül idegen szerző úgyszólván nem szerepelt a Nemzeti Színház színpadját. Es ebben a momentumban áll egy Nemzeti Színház hivatása. Mintahogy egy operazenének feltétlenül zenének kell lennie, akkor is, ha színjáték nélkül, csupán .z crohester előadásában jelenik meg-eppon^ugy annak a drámának, melyet a Nemzeti Színház jelenít meg, drami kritériuma kell heg. legyen.: hag az feltétlen irodalom . Semmi ok nea szól ,z ellen,hogy az idegen irók müveit ne fordítsuk le a magunk nyelvére, ne hozzuk színre, ne terjesszük, de igen id szaz és egy okunk van rá

;

hcgy ezt tegyük. De soka sem ugy,hogy e miatt magyar remekek porosodjanak a padláson, hogy ezek miatt fiatal magyar tehetségek szoruljanak lem. prro nádról, és sohase csak azért,mert egyre ujat és ujat akarunk adni. Mindannak ami a fajtában gyökerezik szükségképpen konzervatívnak kell lennie. így egy szép nemzeti színház, szinte anakronisztikusán akkumoltitora kell legyen a faji konzervativizmusnak. Ennek a színháznak repertoirojábun hagyományok, tradíciók, dominálnak s mintegy szerves családi folytonosságban következnek, vérszerinti családi közösségben élnek szerzők színészek, közönség^ és darab. Estéről estért; a fftjta százados hősei lépnek ctt színpadára ma élo mester— művészek revelációjában és ezeknek a hősoknak vagy nemzeti ,,vagy emberi küzdelmei ismétlődnek előttünk ma élő, vagy már elporlott mesterek alkotásaiban. . * Ehezképest egy nemzeti színház közönsége ne<$j egy estét agyonütni kivanó szándékkal, hanem az imádkozós ^éleképitó szándekával lép o falak közé. Nem kíváncsi o sem egy orosz n "lő holttest"-re sem egy amerikai n Fenevadra N , 5 a „Bánk-bán »-bél akar erosebb és az » Eriber tragédiája n-bol hívőbb lenni. íme tehát: mag ar színház ott keresse reg az érdeklődést ahol •z terem: a fajta belső érdeklődésében,a magyar tragédiák hivatalnokának ős proletárjának adjon magy-a* tragédiát. . A színháznak önmagában, tagjaiba-a és vezetésében kell birnia azokat, az erőket, mely közönséget hevei.Egy színigazgatónak sem szabad Éli élednie,ha arra a kölcsönhatásra gondol,mely a nevelés tekintetében ' szinxssz es közönség között fennáll.hogy kezdetben volt pedig a színész. A színész .kit h. egyre utána rángatunk idők és közönség változó divatjának: elbukik, benne elbukik a szépség, a művészet és vele bukik a teőp-. lom, a szmhaz . * * ^ / Folyt, köv./ m .