Hetikiadás, 1926. január-június
1926-01-12 / 2 [1508]
AZ utóbbi hón;; pckb 11 be'rmilycn élénkség is uralkodott időnként a kényé ra:ag vak piacén, az mindig csak búzában jutott erőteljesebben kifejezésre,, mi3 a rozsot elhanyagolták. Ha Coondcsebb volt az üzlet, akkor rozsban egyáltalán nem tudott forgalom kifejlődni, sc m a külföld, sem a belföld nem vásárolták. Érthető, hogy a magyar buza kevésbbé érzi meg 'a rossz konjunktúrát, mint a többi terménycikkek, hiszen a magyar búzának a legutóbb vegyileg is megállapított kiváló minőségénél fogva igen jó hírneve van a legtávolabbi piacokon is és azért a kereslet legkisebb megélénkülése a:ár kifejezésre jut a magyar buza erősebb vásárlásában, azonban mégis f el tünő, hogy a rozs még élénkebb kereslet idején sem tud belekapcsolódni, a forgalomba. Ennek,a jelenségnek fő oka az, hegy a rozskenyér népsze üsége az utóbbi években ugy a külföldön, mint a belföldön erősen osokkon t. A Budc*.*/ esten a szegényebb néprétegek éleit mezesére íorgállomba hozott rozskenyér típust nem rég be kellett szüntetniük a pékeknek, mert azt alig vásárolták. Külföldön is előfordult hasonló oí-et, i természetcsen a rozs fogyasztás lényeges csökkenését vonta mindegyik helyen maga után. Igy azok az országok la, aa.el^'ek mácker tőlünk szer., zték be rozsszükségletünket, most feleslegekkel tirnak és nem tudják felhasználni a készleteiket. Export célokra tehát senki- nem* vás.'r'ol tőlünk rozsot és minthogy a belföldön az a helyzet, hogy a szegényebb néposztályok is szívesen megfizetik a fehér kenyeret, ha csak tehetik, a ro zikes sietek idehaza som fogynak. Igy állott elő az a helyzet, hegy ma a rozs ára a busához viszonyítva sokkal alacsonyabb, mint békében volt. J.Í békében átlag 2025 f volt a buza és a rozs ára közötti különbség; pl 1914 januárjába n a búzát 23.75, a rozsot p dig 17.65 koronáVi 1 jegyezték. 1924 december közepén pedig 410 ©áai* búzaárak mellett a rozs á rnivó jr csak a 260 ezer koronát tudta elérni, a különbség tehát mintegy 40 f 0 . Hc-t azonban 240 aacj korona körül áll a rozs méter mázsa, ja, tehát az utócbi hetfekben sem történt semmi kedvezőbb eltolóelás a rozs javára. Ennek a helyzetnek a valószinü következményc az lesz, hogy a gazdák a rozstermesztés helyett áttérnek más terményfajtáknak a termesztésére , amelyek értékesítése könnyebb s amiből igy nagyobb hasznot remélhetnek. Bg-ébfcént a. vetésterület statisztikája már az . utotbi évekre venatk osólag is azt nutatj a, hogy a rozzsal bevetett terület e.indinkább fogy a buze/Vatéstcrüle tének javára. Küli^Idi tökévei épitik a Duna-Tisza cr tornát? Külxöldi tőkés csoportok résizéről ujabban élénk érdeklődés nyiIvánul meg a Duna-Tisza csatorna felépítésének kérdése irént. Két ajánlatot is- tettek; egyik angol, a _:ásik amerikai tőkecsoporttól r-red. Jlh.nl a két aj ánlat megegye zik abban, hogy az építkezési költségeket 1 cge.laceonyabban számítva 700 millió c-.ranykoronárr teszi. "cmrég amerikai szakemberek jártak Szögeden, akik a megáradt TiT^m jellegzetes tulajdonságait tanulmányozták, miután a csatorna e'setleges megépítés énéi az áradások alakalmával tapaszt. Iható jelenségeket is számitá sba kell venni.
