Hetikiadás, 1926. január-június

1926-03-30 / 13 [1508]

A látás védelme. Irta: Gr ós:z Bm.il ár. eayetemi tanár. . Az 1910-dik évi általános népszámlálás alkalmával 18.00C mindkét szemükön gyógyíthatatlan vakot írtak össze. Ha figyelembe vesszük, hogy a háborúban megvakult katonák jelentékenyen megnövelték e számot,,' Csonka Magyarországon a mindkét szemükön gyógyíthatatlanul megvakultak sz'nát 10.000-re becsülhetjük. Ennél még sokkalta nagyobb azok száma, kiknek látása betegség s . sérülés következtében nem veszett el ugyan teljesen, de annyira csökkent, hogy munkára és keresetre alkalmatlanná váltak. A vakok kedélye rendesen jó, hangulatuk cfcrült,*életkedvük bizakodó, mégis a vakság a legborzasztóbb csapás, a_mi az embert érheti. 3z természetes, hiszen a szem az az ér zéks zerriink, melynek segítségével a legtöbb szellemi táplálékot kapjuk, a külső világgal való érintkezésünk legbiztosabb eszköze, cselekvéseink kormányzója, boldogságunk, megelégedésünk, a természet, a művészet szépségeiben való gyönyörködésünk leghatalmasabb közvetítője AZ emberi szervezet a természet csodás alkotása, a látás pedig annak legbámulatosabb működése. Hegy mit jelent a látás elvesztése, annak megítélésére éppen 100 év előtt Dubraviczky Simon, Pestvármegye alispánja, a vakok intézetének alapításakor egyszerű közvetlen szavakban a következőt mondja: "csak arra kérünk, honfi tár saink ,' csak egy rövid időre hunyjátok be szemeiteket, aztán fejeljetek, almikor az örökös éjszakát - ha rövid időre is - tapasztaltátok." Ilyen kincs megérzése, ápolása, életbevágó érdekünk s ennek •ellenére azt látjmk, hogy az emberek bűnös könnyelműséggel kockáztatják a látást, megboo sá jthatatlan hanyagsággal hagyják azt pusztulni s érthetetlen közönyösséggel veszik megsemmisülését. A tapasztalás azt mutatja, hogy a kultúra emelkedésével, a jóiét terjedésével, a közegészségügy javulásával, a megvakultak száma csökken! Nálenkj sajnos, többen vesztik el látásukat hanyagság, tudatlanság és a gyógyitás alkalmának hiánya folytán, mint Németországban, Hollandiában vagy Dániában. AZ elhárítható szembajok között első sorban a ragályos szemgyulladások érdemlik meg a figyelmet. A ragály'a szem váladékához van köt.ve, épen azért a fertőzés leggyakoribb utja a törülköző, zsebkendő, ágynemű, mosdószerek. De a nagy fokban gennyedő kötőhártyagyuladás váladéka nffl tárgyak közvetítésével is fertőző lehet s így az ilyenek elkülöní té se , legcél s ze rübb'- n kórházba küldése a legbiztosabb- eljárás. PertöltíLenitésre elégséges a szoba szellőztetése,a bútorok lemosása, Levegő, szappan, viz, tisztaság minden fertőző betegség hatalmas ellensége. Nehezebb a küzdelem a trachoma, az úgynevezett egyptomi szeagyuladá.s ellen. 3 betegség CsonkaMagyarországon még mindig nagy szerepet játszik: akadályozza az oktatást, csökkenti a munkaképességet, lappangva kezdődik, szinte észrevétlenül lopózik be s reneesen már jOl befészkelte magát, amikor a szemek gyuladásában jelentkezik. Épen ezért minden/*csaladba befogadott idegennel szembon óvatosak legyünk. Különösen a gyermekek mellé felfogadottak orvosi megvizsgálását a szemekre is terjeszszük ki. Ilyen vi zsgálat olcr a különösen az intern át uso kban van nagy szüksé g. Nagyban pusztitja a látást a tuberkulózis, a görvényesség ; a nagyvárosok pincei álcás aib ÓL a falusi nedves földes vá.lycg házakból ki kellene raradni a senyvedő betegeket s a legjobb orvosságra: tejre, húsra, levegőre, száraz lak'sra volna szükségük. my/f oly tat ása köv,*|