Hetikiadás, 1926. január-június

1926-03-30 / 13 [1508]

Többé-kevésbé mindannyian babonásak vagyunk, bér illemből, civilizált voltunk előitéletéből, a legtöbb esetben tiltakozunk babonás voltunk ellen. Holott az igazság az, hogy minden babonában van valami igazságnak egy csipetnyi magja. A Kaukázusban például azt hiszik az ember °k, ho gy a himlő u térhatásait el lehet kerülni, ha a betegre a Vörös Démon vigyáz, A Vörös Démont termés zetesen"soha senki nem látta. De abban mindenki megegyezik, hogy szereti a vörös fényt. Ennek következtében a beteg eraber hozzátartozói a nyitott ablak Nelé és a nyitott ajtó elé vörös rongyokat akasztanak. Mária Morawsky, aki legutóbb bejárta az egész Kaukázust, töb-* bek között ezeket irja a Vörös Démonnal, a vörös rongyokkal és a hialős betegekkel kapcsolatban: "A Kaukázusban valO utazásaid közben szénben találtam magamat két gyermekkel, akik épon felgyógyulóban voltak»a himlőből. A vidéken himlő járvány dühöngött. *Z egyik közülük•borzalmasan hatott, a himlő következtében félig megvakult s az arca rettenetesen el volt, torzulva. A szerencsétlen gyermek anyja azt mondta nekem, hogy ez azért van, mert a gyermeket korházban kezelték. Ezzel szemben a m^sik gyerek elsőrangúan hatott. - Mert, mondták a "ben szülő t tok, erre a benszülött gyógyítok vigyáztak és gondoskodtak arról / hogy a Vörös Démon megment se.'a himlő utóhatásaitól. - Nem egyéb képzelődésnél, .babonánál, gondoltam magamban. ValOszinü, hogy annak a gyermeknek, aki félig megvakult, kevesebb a szervezetében az ellentálló képesség, mint a' másikban, ez az egész. Kevés idő multán olva tam egy könyvet. A könyvet ogy orosz specialista irta s címe és témája ez volt: "A fény hatása az emberi szervező tre". A könyvből, legnagyobb meglepetésemre, megtudtam, hogy a primitív kaukázusi gyOgyitonak igaza veit, *má.r ami magát a gyógyítás elvét illeti. A vörös fény, amellyel a beteget körűIvetté, nagyszerű hatással volt a betegre. A vörös sugarak nem okoznak • gyulladást, sőt, mi több, bizonyos bőrbajok kif e j lődé sét' megak adályózzák. A vörös sugarak titokzatos hatása különben a nyugat-indiai négerek érdeklődését és fantáziáját is felkeltette. Az utazó nagyon ritkán fog egy nyugat-indiai négerrel találkozni, aki valami vöröset ne viseljen magán - ha csak egy kis rongyét is a vállán. A nyugat-indiai négerek azért hordanak magukon vörös rongyokat, azért tűznek a hajukba vörös virágot, hogy elkerüljék "a szemmel való x megverást". . A tudomány ezt a babonát is meg tudja magyarézni: Ha egy páciens napfürdőt vesz', akkor az orvos ,azt a tanácsot adja neki; , hogy valaki piros kendőt,, vagy sapkát tegyen a fejére. m vörös posztó, vagy akármi ,

r aminck"a színe vörös, felszívja magába a nap spektrumának á violantuli sugarait. Nem egy esetben ezek a violantuli sugarak okozzák a napszúrást. Egy litvániai vizitem alatt találkoztam egy olyan babonával, amely szintén hasznára van azoknak, akik hisznek benne. Vannak Litvániában egyszerű falusi emberek^ akik kigyót tartanak a házban. A kígyókkal nagy ti sztélét tel bánnak. Á régi időben az egyszerű falusi emberek ezeket a kígyókat, z mint isteneket tisztelték, A litvánok évszázadok óta keresztények, de azért az eldugott falvakban az emberek még hosszú ideig hódoltak barbár szokásoknak. ^ Litván földmíves házakban gyakran látni képet, amely egyszerűen a vert fagyasztja meg a mellkasban: egy babi. t, akinek a mellkasán keresztül kigyo csavarodik, A babz* azonban nyugodtan alszik s a szülők azt mondják, hogy a kígyó távol tartja tőle a rossz szellemeket. Jnc /folyt, köv./ KU