Hetikiadás, 1926. január-június
1926-03-23 / 12 [1508]
A községek: feladata a gümőkór elle ni k üzdel e mben , . A gümőkór leküzdésére irányuló mozgalom legjelentősebb intézménye volt régebben a szanatórium, mely széles keretek között próbálta, kitűzött célját elérni.. Mióta azonban a tuberkulózis okozója ismeretes, a betegség elleni küzdelem nem állhat meg a már kitört baj gyógyításánál, hanem a megelőzésre törekszik. H cv a gümőkór elleni harcot ebből a szempontból tekintjük, akkor a problémák egész tömege merül fel és vár megoldásra. A tuberkulózis elleni küzdelem ma már nemcsak^a beteg embert tartja szem előtt, hanem voltaképen mindenkire,^öregre, fiatalra, nemre és társadalmi osztályra való tekintet nélkül kiterjeszti tervszerű cselekvését. Tíz a körülmény az oka, hogy a feladat elvégzését nem lehet ma mr'r egyik, vagy másik faktorra háritani. Ne mondja senki, hogy a tuberkulózis elleni harc társadalmi vagy állami feladat, a városok kötelessége, vagy a munkáspánztáraké , a vagyonnal megáldott magánemberé", vagy a közületé. A felelet erre ma csak az lehet, hogy valamennyi faktornak vállvetett és céltudatos együttműködése hozhat komoly eredményt. Bzen együttműködésen belül minden tényező megtalálhatja a maga feladatát és ennek megfelelően kell, hogy elvégezze kötelességét. A problémák eme tömegében mai,ví szonyok között-mi a községek és városok föladata? mi az, amit módju\kban van elvégez- ' ni, ahogyan azt az egyéb tényezők, állam, társadalom, munkéspénztájrak stb. adott helyzetüknél fogva nem birnak olyan jól megoldani ' 31 ső helyre kell, hogy állitsuk a tüd ő betep;gondo zó intézetek szervezését , mert ezek olyan intézményi' k, mTlyek s zükebb körzetben az összes, a gümőkór elleni küzdelem céljait szolgáló, másIntézmények létesítését és az illető körzetének magában a gümőkór elleni országos küzdelembe val° kapcsolását is el-kell, hegy végezzék. A tűdőbeteggondozó intézetben minden község olyan szakértő szervet nyer, .amely megrajzolja részére a küzdelem helyi tervrajzát és részt vesz annak egyes fázisainak kiépitéseben. A háború utáni súlyos viszonyok még kiterjesztették e zt a célki-. tűzést, mert olyan ^problémák tódultak előtérbe, amelyek sokkal sürgetőbbek, mint áz előbb emiitettek A béke boldog évűben például vajmi könnyű volt megoldanunk egy-egy tüdőbeteg elhelyezésének kérdését. 15-20 koronáért béreltünk a fertőző egyén részére külön szobát, elhelyeztük ott és ellenőriztük. Ma, sajnos,sem betegnek, sem egészségesnek nem tudunk sok esetben hajlékot szr. zni és sokszor 6-8 tagból álló család legprimitívebb elhelyezése is lehetetlen. Ilyen köiüt .• menyek között a tuberkulózis elleni küzdel~mből a városokra, háramló legfontosabb feladat a lakáskérdés minden eszközzel való megoldása. Addig is azonban, amig rendszeres épitkezés utján az egyedül természetes és megfelelő megoldás bekövétkezhetik, oly átmeneti intézkedések szükségesek, melyek tekintettel vannak a gümőkór n agy jelentőségére. A megürf ' lakás kiutalásánál, mint te kíntetbe veendő szempont kell, hogy szerepeljen a veszélyeztetett csa- :ál ládtagok és a megmenthető betegek érdeke és kiutalás sorrendjéb-n kell, hogy döntő szava legyen a tüdőbeteggondozó-intázet szakvéleményének. Az új*kislakásépitő akció t folyamán állandóan figyelemmel kell lennünk, hogy ezeknek várható lakói között nagyon gyakran fog szerepelni gümőkóros és ezekre való tekintettel azépüle-tek -létesítésénél aránylag csekély költséggel elérhető fedett tornácról, megfelelő kis előkerttel, már. jólelőre gondoskodás történjék.
