Hetikiadás, 1926. január-június
1926-03-16 / 11 [1508]
A falusi lakások tisztasága. A mi kiimánk olyan szélsőséges, hogy a gyakran változó időjárás mellett osak az egészséges lakás.és az okszerű ruházkodás védhetnek meg a Jzord idő ellen. m a bajos uj lakásokat épiteni, de még ha építenek is, sajnos, a falusi nép azokban nem mindenütt délnek és keletnek, hanem nyugatnak és északnak helyezi el a lakószobákat. Vincét a ház alá sok helyütt nem építenek. De még el sem szigetelik a vályogfala 1 : a talaj nedvességétől, pedig még a nedves, egészségtelén lakásokat is ki lehet szári tani elszigeteléssel és forgó szellőztetővel. A földes szoba talaja és a^ takaréktűzhely a legveszedelmesebb ártalmak a falusi házak lakóira nézve. -Ha tehát padlózásra nincs pénz, a szoba földjét, tavassaal •í ki kell cserélni, de semmi esetre sem helyes a földre került pi szkot évről-évre betapasfctani. A falusi viskóban lakó gyermekek a főedön csúszkálva tulaj donképen valóságos piszoktelepen élnek. 3z az oka és nem más, hogy az ilyen házakban lakó apró -gyermekek talán valamennyien mirigydaganatokban szenvednek, ami a legtöbbször első jele az induló gümőkprnak. A szobából, konyháktól a túlságos meleget és: párát, teh^t az ártalmas nedves meleget forgó szellőztetővel lehet és kell. az ablakon kiengedni, akkor még'télen *át is könnyen kiszárad a nedves lakás, anélkül pedig még az uj kőház is nedvessé válik egy é*v alatt. A takaréktűzhely főzéskor valóságos gőzfürdővé változtatja a szobát, a bennt. rtó zkc dók meg- • izzadnak, s ha kimennek, könnyen meghűlnek. A z ilyen szobában tartózkodó ember télen át elveszti ellenállóképességét', étvágya csökken, elgyengül és igy minden meghűléses betegségnek., könnyen* hozzáférhető. Azelőtt a szabad tűzhelyek szellőztet ték a. lakást, sokkal ritkább is volt a gégjutak .hurut ja. Télen át a nyáron megszerzett természetes edzettség könnyen elvész, különösen, ha takaró ktüzhellye 1 fűtött, nedves meleg levegő ja szobában tartózkodnak. Amig a nyár edző hatása tart, addig nem hűlnek meg könnyen az emberek, de ha télen át bőrüket nem edzik mesterséges uton hideg vizsel, ugy tavasz felé már elvész a bőr'ellenálló képessége. A főzéskor fejlődő pára a szoba földjére lecsapódik, nedvessé teszi a tapasztott földet és ez a behordott sárral együtt ujabb és ujabb szemyos rétegek alakjában^növeli a szoba fö.djét. A fejlődő gőz és a nedves földből kipárolgó levegő bűzössé, nehézzé teszi a szoba egész levegőjét, ezt azonban azok, akik megszokták, nem érzik. De a bűz átjárja ruhájukat és bárhova menjenek, érezni rajtuk a dohos szagot. Nem csoda, ha az ilyen körülmények között élő földes szoba lakói a tél folyamán mindenféle me-hüléses betegségeket szednek össze. Régente a pestis ellen való rendszeres védekezés okozta, hogy a tavasz közeledtével az emberek kitakaritották házaikat. Ma, amidőn tudjuk, hogy az ilyen életmód egy még nagyobb ellenségünknek: a tődövésznek 'kedvez, kétszer c-s kötelességünk a tisztaság és a lakás rendbentartása. De nem csak kivül és belül kell meszelnünk, hogy szemre szép legyen a ház, hanem alaposan takarítanunk is, mert csak igy szolgáljuk az egészséget. Ep. ugy,nem lenne helyes az sem, ha srasárnap a felső szép ruhát az alsó piszkos fehérneműre vennénk csak fel, mért nem a látszat kedvéért ruha zlso dunk, á|| hanem egészségünk megóvásáért. A külsőségeknél" fentosabb az igazi, 1 bárha egyszerű tisztaság, mert csak ez szolgálja az igazi civilizációt, m a A2>%
