Hetikiadás, 1926. január-június

1926-03-02 / 9 [1508]

Amióta az ember az egészségével törődni kezdett, iparkodott a betegségek okait kifürkészni. <*z orvosi tudom, ny több evezr-ecro terjedő múltjában a betegeken tett megfigyelések alapján kereste ezekre a kérdésekre a megoldást, Mersze ma nem egy megállapítása az akkori orvosoknak kelt bennünk mosolyt, a modern orvostudomány;céltudatos kutatásai, egészséges és bete^ embereken és állatokon végzett kísérletek, melyekben a természettudományok ezernyi segítőeszközét és a legfinomabb műszereket veszi igénybe, ma már sok olyan egészségi problémát oldottak meg, amit addig mély homály takart. A betegségek előidéző okai közt különösen a meghűlést szerepeltették a régiek. A köztudatban még ma is igen sok betegség, mint "meghűléses betegség" szerepel. Igy pl. a náthát, torokfájást, a köhögé ssel t j i rC lélekzőszervi hurutokat, a tüdőgyulladást, az influenzát, a csúzos /rheumás/ betegségeket ma is a legtöbb ember meghűléses eredetűnek tartja. Amióta a baktériumokat megismerté és tanulmányozni kezdte az orvosi tudomány, egyre több és több betegségről derült ki* hogy azokat a testbe hatolt baktériumok vagy bacillusck okozzák. Kiderült az is, hogy . ezek a parányi élősködő gombák, melyek nagysága sokszor.az ezreorész millimétert is. alig hala€ja meg, ott tanyáznak sokszor a legegészségesebb-ember-orrában, torkában, tüdejében, beleiben vagy a bőr felületén és csak a kedvező alkalmat lesik, hogy, amint valami káros beha-/ tás éri a gazdájukat, amely az egészséges emberi szervezet természetes ellenálló képességét megtöri, vagy csak meg is gyengíti, a test belsejéte behatolva, a fertőzést létrehozzák s a gazdájukat beteggé tegyék. Azok között az egészségre káros behatások között, m lyek az embert a fertőzésre hajlamossá teszik s igy a betegség kifejlődésére az alkalmat megtér .mtik, a meghűlés kétségtelenül nagy szerepet játszik, üzt nemcsak betegeken tett számos megfigyelés, de exakt tudományos kísérletek is kétségtelenül bizonyítják. Ma. már pontos vizsgálatok alapján ismerjük azokat a változásokat, amelyek a testet ért hideg behatáséra a bőrben s a belső szervekben végbe mennek. De ismerjük azt a csudálatos védekező mechanizmust is, amely a legfinomabb idegrendszeri működések és reflexek igénybevételével a meghűlés ckozta veszedelmet elhárítani igyekszik. Ennek az u.n. "melegszabályozásnak" a precizitásától függ, vájjon a test lehűlése betegséget vált-e ki, vagy sem.-bhnek a csudálatosan tökéletes melegszabály ozc mechanizmusnak köszöni az ember, hogy a forró földöv alatt s a sarkvidékek rettentő hidegében is megtartja az emberi test állandó, 37 fokos hőmérsékletét. 2z a melegszabályozó működés válik tökéletlenné lázas betegségekben is. Az u.n. edzett emberek azért nem hűlnek meg egy1 könnyen, mert a hideg elviseléséhez szokott testük "azonnal és precízen reagál minden ujabb hidegbehatásra, us;y hogy a beteges elváltozások az átfázás dacára sem fejlődhetnek ki. A meghűlés ellen azért a test edzése friss levegővel és hideg vízzel a legbiztosabb vedel ím. De az edzést okosan kell végezni, lassan, fokozatosan kifejteni és legjobb.a nyár elején kezdeni, A külömböző divatos edző "kúrák", különösen, ha az orvos megkérdezése nélkül használják és oktalan túlzásba viszik, könnyen ártanak az egészségnek. Óvakodnunk kell lehftőleg az átázástól és átfázfstcl is. Az időjárásnak és a. foglalkozásnak meg^ felelő ruhását, de különösen a láb sz*ra zontartása sokszor megOv a meghűléstől. Aki pedig átázott, annak a nedvss ruhán végbemenő párolgás különösen, szeles, hideg időben annyira lehűtheti a testét, hogy ha nem elég edzett, könnyen megbetegszik. Ilyenkör erős mozgással kell a test melegveszteségét pótolni; amint pidig hazaért az ember, vesse le átázott ruháját, dörzsölje testét szárazra, öltsön száraz ruhát, u^gjobb ilyenkor meleg fürdőt venni s utána ágyba feküdni. A forrc tea, mint jól ismert és kitűnő háziszer sok átfázott embert mentett máj? meg a meghűlés okozta betegségektől. ^