Hetikiadás, 1925. július-december
1925-08-10 / 62 [1507]
Tehénviadal. OÍU. iiüíS UÍVELTAR K szekció •lkj. szórakozás. A szórakozást kivánó párisiak, ha nem is gyönyörködhetnek nég bikaviadalban, nemig kárpótlást kaptak érte,mert a Vélodromc a'hivor perondján tohét^-adalt láthatnak. Ezekben az állatokban hamisítatlan spanyol vér csörg_edezik. Hazájukban vaccas bravias a nsvük, s állítólag - legalább is a hirdetések szerint - épp olyan vadak és veszedelmesek, mint himtestvéroik. Tagadhatatlanul van ebben,valami túlzás, de azért sokkal tomparamentumosabbak, mint például a svájci tehenek. Nehéz őket mogszeliditeni, rövid, görbe szarvukkal szívesen döfködnek, de mindent összevéve mégsem olyan félelomfcfces jelenségek, mint a spanyol bikák, igazi bikhviddalt azonban nem engednek meg Parisban, bár a köztársaság jelenlegi elnöke Nimesből származik,ahol £ bikaviadalnak még hódol a lakosság.Igaz, hogy itt már erős ellenzéke van s Plassié res szenátor, Marseille polgárm. estere, széleskörű mozgalmat indított a játékok megszüntetésére A bikaviadal ugy vi$£onylik a tehénviadalhoz, mint a pingpong a tenniszhez. A főszereplő az Ecarteur, akinek különös lélellcjelen létre és Önuralomra van szüksége, meg hagyfoku ügyességre, hogy a földühitott tehén támadását kijátssa.Az é*carteur bevárja a roárchanó állatot, s csak .az^Jutolsó pillanatban szabad elugrania a szarvak elől. A játékosok má^ik v^jbehén átugrásában képezi ki magát. Ez még az előzőnél is veszedelmesebb.Meg kell várnia, mig a tehén közvetlen eléje ér^döfésre hajtja le a fejét. Ebbeh a pillanatban a mggasba ugrik és az állat égés hosszán átrepül. A közönség ezt a mutatványt fogadja a legnagyobb tapssal. Gyakran megtörténik, hogy a tehó n falhoz szőritja a játékost, mi lehetetlenné teszi az ugrált, s ilyenkor a játékos lélekszakadva dobja át magát a korláton a közönség közé. A tehénviadal érdekessége,hogy voltaképon nem a tehénnel ktz denek a játékosok, han m egymással. A tehén csak azt a szerepet tölti 3e be, mint a labda a futballnál. Két ősapat áll fel ugyanis a porond két" végén, s egymásnak ingerlik a tehenet,Amelyik csapat ügyesebb, több pontot kap, s igy győz a másik felett. Ha olyakor a t \fn *'oe , makacsodik s nem hajlandó haragra gar jedni, akkor a közönség füytülésoe# igyekszik mozgásra: ösztönözni. Ha ez nem sikerül, akkor a tehenet visszaviszik az istállóba.Nem is annyira viszik, mint inkább kötéllel kihúzzák. Minden, tehén lábára ugyanis kötél van erősitve, amelyet egy fehér/^ihás öreg ur tart a kkzében.Ott ül az aréna hosszanti korlátjának közepénél s igazgatja a tehenet, Nom az a feladata, hogy az állatot fékezze rohanásában, mert hiszen ezt meg sem tudná tenni, hanem hogy megakadályozza a tehén cikkázását, ami idő előtt kifárasztaná. Még csak annyit , hogy a tehónviadal nem nagyon voszdolmes. A rendőrség utasitására a tehén szarvának hegyét szijgömbbe bujtatják, s igy szúrás folytán nem történt Ínég sebesülés. Csak az écarteurök kí\pnak elvétve egy-két szarvcsapást.A közönség érdeklődésének fokozására a rendezőség minden viadalnál kijelöli a napos écarteurt, akinek engednie kell, hogy a tehéfl. a földre dobja. Mielqtt azonban a megdühödött állat tátaposna^, az ecarteur talpra szökken fifs elugrik a közönség pedig Biegkö£LnyebbyfoíLve őrült ovációban tör ki.
