Hetikiadás, 1925. július-december

1925-08-03 / 60 [1507]

A franciák Marokkóban. Figyelemre méltó dolog, hogy a franciák nagyon könnyen szeresnek ós alapitanak kolóniákat, de nagyon nehezen tudják azokat megtartani, les szemük van annak meglátásában, hogy valamely terület alkalmas-e a gyarmatosításra, van is bennük kellő vállalkozási szellem, de uralmukat csak nehezen tudják fenntartani, s a meghóditttt népekkel is .megkedveltetni. Valaha a világ legértékesebb tartományai •francia tulajdonban voltak. Kelet-Indiában az első szervezett kolóniák az övék voltak, s Pondicheryben. sokáig fenntartották hatalmukat. Az Egyesült államok mai területén is előbb léteztek francia gyarmatik mint angolok, A Missis ippi alsó folyásán, a két Carolina államiban, Arkansasban és Texasban ők \oltak az első civilizátorok. Kanadát ők hódították el az indián törzsektől, s ^uebekben és Montrealban ma is a francia a társalgási ny«lv, holott az egész nagy kiterjedésű ország angol " deminion". Legtöbb si'erük a gyarmati politikájukkal a franciáknak eddig még északi Afrikában volt.Tuniszban az ő szavuk mindenható,Algirt annyira franciává tették, hogy a világháború alatt nemcsak gondfct naa okozott nekik annak fékentartása, hanem megbizható csapatokat tudtak rtt szerezni az európai csataterekre. S eddfc; sikeresek voltak marokkói kisérleteik is.Akadt oly vezérük is Liautey tábornok szemé_ lyében, aki nemcsak ahhoz értett, hogy katonailag legyőzze a benszülött törzseket, hanem látszólag meg is tudta velük kedveltetni a francia imperiumot is. És most egyszerre olyan bajok merültek fel, melyek próbára teszik az ország egész erejét. & nagy és hatalmas Franciaország, melynek fiaiból bizonyára nem halt ki a bátorság s mely teljes békeidőn hatszázezer állig fölfegyverzett embert tart koncentrálva a kaszárnyákban : érzékeny vereséget szenvedett a puszták vádncr életet élő s a műveltség alacspny fokán álló fiattól. - Olyan csapatoktól, melyekbe legegyszerűbben vannak csak felfegyverezve, alig eg^-két .• repülő fölött rendelkeznek, 6 amelyeknek fölszerelése a franciákéhoz hasonlitva teljesem kezdetleges.És az egész hadsereg, amely fölött a benszülött nomád törzsek rendelkeznek, nélkülözi a belső szerves egységet. Marokkó nem centralizált ország..* szultán maga is csak akkora hatalommal bir, amennyit az egy.es törzsek engedélyeznek neki. rt

z adót és a katonát az egyes törzsfőnőkök szedik. Mindegyik a saját csapatainak a főparancsnoka. - és egyik se tanulta a stratégiát katonai akadémiákon. És - amint a legmtóbbi tudositások szólnék - mégis keresztültörték a franciák hadállásait, s vesfeély^s helyzetbe hozták az ellenséges sereget. Mi lehet ennek • a francia vereségnek az.oka, igazán nehéz megmondani. Föl kell tételezni, hogy a franc-ia kormány elegendő katonaságot küldött a csatatérre, hiszen nemcsak a nnmzet érdekcinek a megvédelme zé séről van szó, de a becsületéről is. Talán csak lekicsinyél ték a feladatot, s nagyon túlbecsülték a saját erejüket.Az is lehet, hogy ebben a nagykiterjedésű országban, hol ritkák a megmunkált és lakott^oázisok s nagy területeket alkotnak a hadi mozdulatokat akadályozó homoksivatagok: teljesen használhatatlan a háboruviselésnok az az uj módja, amelyet legújabban inauguráltak a nemzetek,s amely k#épitett lövészárokra fekteti a fősúlyt.És ott, ezen a terepen t.ljesen érvényesül a hol itt, hol amott, hirtelenül és váratla- \ nul megjelenő lovascsapatok támadása, melyek kikereshetik-azokat a pontokat, melyeket a roppant kiterjedés folytán, állandóan meg szál va tartani nem lehet. (Valószínű, hogy francíaország le fogja mosni a kudarc szégyenét, amely érte.Dc a teljes győzelem mindenesetre nagy áldozatokba fog _még kerülni.S Európa népei azt a becses tapasztalatot tehetik, heg az 'igen kicsi népeket is csak nagy erőfeszítéssel képesek leverni, a legnagyobbak. - - - "L< ,-vl