Hetikiadás, 1925. július-december

1925-07-06 / 52 [1507]

• - 2 ­/Akrtifi ,xt$Á »* vt^^ga^-I^ _XoJLíLt.. / J tesebb sorsnak dobta oda, ahol a polgárságot^legyilkolták, amunkásságot és a parasztokat kiszipolyozták, megcsalták és nyomorba döntötték. ^zen sokoldalú szervezetekkel és nagy pénzzel igyekszik a Kom­intern céltudatosan a modern államot'megsemmisiteni. fizért állandóan osztályharcra izgat, dolgozik az állam gazdasági tönkretételén,^ hogy for­radalomra" érett helyzetet teremtsen. Mindezeken kiviil felhasználja az elégedetlenségnek, az irigységnek, a kapzsiságnak és az elkeseredettség­nek minden formáját, amely csak egy államban létezhetik. A nemzeti kisebb­ségeket izgatja, hogy követeléseiknek erőszakkal szerezzenek érvényt, ugyan­ezt teszi a gyarmatokban a bennszülőt'•V-ík-ilis. A mai napig,tehát nyolc év alatt,a következő eredményeket érte el: Oroszországban, tehát a főid egyhetedrészén, a hatalom megszerzé­se, Finnországban bolseviki térhódítás és vorösterror, Litvániában bolseviki térhóditás és vorösterror, > Lengyeiországban a vörös hadsereg betörése, állandó lázitás, ösz­szeesküvések, Csehszlovákiában fegyveres felkelés a kormány ellen, rendőrközegek legyilkolása, katonai kémkedés, Görögországban izgatás és sztrájkra való .szervezkedés, Macedóniában és Albániában bolsevizálási kisérletek/. Bulgáriában a szovjet-vörcskereszt különítmény által végrehaj­tott bolseviki lázitás. Bolseviki felkelés merényletek, legborzasz­tóbb a szófiai székesegyházbeli, Jugoszláviában terrorisztikus merényletek, izgatás a Rote Interna­tionale által, parasztintornacionale, Magyarországon a hatalom ideiglenes bitorlása, terror és pusztítás /ki lett-számítva, hogy' a bolseviki terror Magyarországnak ugyanannyijá­ba került, mint a világháború/, Ausztriában izgatás,^propagandaközpont megszervezése, Olaszországban izgatás, gyárak elfoglalása, az ipar alapjainak megrenditése, számos terrorisztikus merénylet, Spanyolországban izgatás és terrorisztikus meiúnyletek, .Svájcban általános sztrájk 1918-ban, veszélyes sztrájkok Basel­ben és Zürichben 1919-ben, ^Németországban.Bajorországban a hát alom idei 0 lenes megszerzése, terror és fosztogatás,Szászországban izgatás és cseka-^erenyletek, Ber­linbon fegyveres felkelés és izgatás, Hamburgban .fegyveres'felkelés,Neu Kölnben ha^is utlevéliroda, . Franciaországban a vöröskereszt misszió propagandája, izgatás, fegyveres gyilkosságok Marseillesben s Parisban. Belgiumban izgatás és propaganda központok felállítása. Hollan­diában és a Skandináv államokban ugyanaz. Angliában .izgatás, Campbell-eset, Zinowjew. .Egyesült-Államokbanhagyarányu kommunista propaganda,. ­Ázsia és Afrika nép"ei között nagy propagandamunka. A III. Intérnational,e az államok létét ' és a világbékét veszélyezteti: A végrehaj tó bizottság és annak a nemzetközi összeköttetéseket ki.épitó osztályai ; minden vörös nemzetközi kongresszus^ á lehető legnagyobb gondot fordítja a nemzetközi politika kérdéseire/továbbá az egyes álla­mok között fennálló viszonyok tanulmányozására', - Az események összes kö-" vetkezményeit a lehető legalaposabban mérlegeli és mindenütt keresi az utat és módot, hogy a maga érdekeit az előtérbe tnlja. ­A nemzetközi események azonban csak akkor hasznosak az ő céljaik­ra ha ezek az egyes államok közötti jó viszony megrontására alkalmasak." A Komirtterna világ minden részén elhelyezőit ügynökei utján kitűnően van m indenről értesülve. Egy tipikus példa erre azoknak a francia komi-oinista képviselőknek az esete, akik egyúttal a parlamenti külügyi bizottság tag­jai is, akik vonakodtak esküt tenni arra, hogy a bizottság határozatait titokban fogják tartani . •' - Amidőn a Komintern a világeseményekre ügy­nökei által* titkos hatás gyakorolhat, nem felejti el azt, hogy Oroszor­szágban a hatalmat csakis a világháború által felidézett általános zűrza­varban ragadhatta magához és hogy befolyása a többi államokban is csakis a háború következményei folytán állnatott be. IL' - ' • £

Next

/
Thumbnails
Contents