Hetikiadás, 1925. július-december

1925-07-20 / 56 [1507]

Magyarország a gazdasági konszolidáció utján. A Pénzintézeti Központ nár régebben elhatározta, hogy a külföld tájékoztatása végett, Magyarország gazdasáji helyzetéről, a gazdasági élet minden ágára kiterjedő részletes jelentést ad ki. Az első ilyen jelentés ez óv februárjában jelent meg és mostan került nyilvánosság elé, A Pénzintézeti Központ második jelentése.A jelentésnek egyedüli célja az, hogy azokkal a külföldre kiderült hirekkecL szemben, amelyek bizonyos tendenciózus megvilágításban mutatják az orsá&g gazdasági helyzetét, teljesen objektíven, a valóságnak megfelelően, pontos statisztikai adatokkal támogatva állítsa a külföld elé a gazdasági talj ráállás küzdelmeivel vivódo Magyarországot. A Pénzintézeti Központ eze zel az akcióval nagy szolgálatot tesz az országnak azáltal, hogy kéz- * zelfoghatólag dokumentálja a külföld előtt, hogy Magyarország a modem közgazdasági tudomány minden eláméleti és gyakorlati felkészültségével halad egy jobb jöbő felé, A jelentés elsősorban foglalkozik a Pénzintézeti Központ multévi működésével, és beszámol arról, hogy a jjiult év folyamán 443 pérz intézextnél, 480 általános revíziót végzett. Ennok a megfeszített mnnká. nak tulajdonitható az, hogy a magyar pénzpiacon nagyobb mérvüa összeomlás nem következett be.Bár tagadhatatlan, hogy több olyan pénzintézet van,- különösen a vidéki intézetek között - amelyek gyenge jövedelmezősége nem bizöositja az intézet rentabilitását és ennélfogva előbb utóbb kénytelen lesz önnállóságá feladva, egy nagyobb pénzintézetbe beolvadni, vag;y pedig felszámolni. Beszámol a jelentés a Nemzeti Bank 1925. évi első 5 hónapjának működéséről is,mely idő alatt a forgalomban levő bankjegyek erőfedezete 21 fó-al emelkedett. Az 1925/ 26 évi költségvetést tárgyaló fejezetből látjuk, hogy az állami költségvetés bevételei 27.6 millió aranykoronával halad ják meg a kiadásokat.Ez az ereomény messze felülmúlja a szanálási akcióhoz fűzött reményeket, mert a szanálási tervezetben az első költségveté si évre 50 millió aranykorona deficit volt előirányozva, és ezzel szemben 27.6 millió aktivánk van. A mezőgazdaság helyzetérőlx szólva kimutatja a jelentés, hogy az öszi£ gabona vetésterülete kbl. ugyanakkora, mint'192§-ben Veit Xiá tavaszi gabonfé.léké' azonban nagyobb . Az elmúlt évben a mezőgazdasági nyersterményekből, vagyis hüvelyesekből , dinnyéből, kereskedelmi növényekből , zöldségfélékből , ós szálas takarmány magvakból, 30 millió aranykorona értéket exportáltunk külföldre. Összehasonlítva Jáagyaror szálj 1924-évi állatállományát, az 1911 évi állatszámlálás adataival,látjuk hogy állatállományunk minden fajtájában állandó 3zaporulás mutatkozik. A kereskedelem válságát legjoboán bizonyitják a tömegesen előforduló, csődök és kényszeregyezségi eljárások. Ez év első 5 Hónapjában 120 csődnyitás és 971 cáődőnkivüli kényszeregyezségi eljárás±^volt.Beszámol ezenkívül a jelentés a külkereskedelmi helyzetről, a MÁV működésiről és a munkanélküliségi viszonyokról. örlési_miminumot akarnak a vámőrlő malmok. ' ---- - j> Borsod, Ábauj és Gömör vármegye mönárjai a napokban Miskolcon gyűlést tartottak; és a gyűlés kerekében a_z egységes őrlési vám megállapodásának kérdésével., amel.y nem csupán helyi, de országos jellegű kérdé? A helyzet ma ugyanis az, hogy a szabad verseny tömre tette a kis malmokat és most a molnárok az őrlési ráfli lecsökkentéséivel akar ják magukhoz csalogatni az őrlőket és igy kénytelenek és igy kénytelenek deficitjéül dolgozni. Szükséges tehát - hogy egységesen állapítsák meg az' őr lés i

v "minimumot , amelyen alul egy molnárnak sem szabad őrlést vállalnia. Evégből ugy határoztak, hogy gőzmalmoknál 10, kisebb vízimalmoknál pedig 8 százalék lesz a minimális őrlési vám.