Hetikiadás, 1925. július-december
1925-12-28 / 101 [1507]
Levél Törökországból. 7Kx*66 Egy lelkes magyar újságíró aki a török-nagy, .r barátságnak buzgó harcosa és aki az ázsiai Törökország legdélibb viekein tartózkodik, irja nekünk a megújhodó Törökországból az alábbiakat* Ha azokkal beszélek, akik Sztambulbóí vagy Sznyríiaból jönnek, ugy nyilatkoznak, hogy Törökország képe egészen-megvált ózott, a férfiak kalapban » nők födetlen arccol járnak épenugy, mint bármely más európai városban. Távol a fővárostól a kép egészen más. Komál szigorú rendeleteit, mellyel külsőleg egész Kis^zsiát európai külsővé kell változtatni, idáig is eljutottuk, de eredményét csak most lehet látni, mert eddig, mintha mi sem történt volna, a kiadott rendeletet osak az állami hivatalnokok vették komolyan. Ujabban szigorú rendelet jelent meg az előző rendeletek végrehajtására, egyben Kemál megtiltja a nálunk ismert bő törökbugyogő viselését. Mindenki vigan járt-kelt a városban fezzel a fején, mig cayik teapon^reggel a rendőrség ollóval a kezében semmisítette meg a fezeket. Mint a futótűz terjedt el ennek a hire a városban, de nem mert senki ellenszegülni a rendőrségnek, bár látszott, hogy nem igen tetszett nekik. Még az arabok is, akik a legkonzervativabbak, kénytelenek voltak fezüket letenni, dc azzal'tüntettek, hogy kalapot vagy sapkát még a mai napig sem tettek a fcikre. A törökök, azok részben örülnek, részben meg . i• elleno vannak, mert ez már pénzkérdés, egy sapkáért 4-5 török l|rrát kell kiadni, amit nem szivesen tesz. Ma már hírmondónak sem maradt belőled E rendelet radikális végrehajtása után a város képe egészen megváltpzott. A kalapok, a sapkák utolsó 10 esztendő minden divatja látható, kemény kalapok, fekete, szürke, sárga színben, félcilinderek, szalma és ocsztókalapok, változatossággal díszlenek. E tarkaságba belevegyül egynehány nőikalap, nem ritka azonban a rohamsisak sem, amit egyesek a háborúból mentettek meg, vagy az egyéb frontokról hoztak magukkal emlékül, bizonyara még nem számolva avval, hogy későbbi időben ily jó szolgálatot feg majd tenni. .- ^twIgen érdekes most a városban sétálni, frdekes, e tipiknsan keletéi város szük utcáin - szokásaiban megmaradt, csak külsejében megváltozott tarka embertömeg nyüzgését. A nők maradtak a régiek, bár látni itt-ott fedetlen arcot, sot már olyanok is v^nn-Mi, akik már kalapot mernek a,fejükre tenni. AZsiá•>k ez legeimarad .ottabbf szóval ez a "legsötétebb Azsia» s épen ezért a xakosság itt a legkonzervatívabb. . ^ ^-^m. A nők i c .en kis százalékát kivéve a kultúra igen alacsony fokán áll. Mérték meisül esak azt jegyzem meg, hogy ismerek egy ezredest, akinek a felesége sem irni/leen olvasni nem tud. A divatlap mindezek: dacura nem ismeretlen fogalom. Minden női ruhán látni valamit a legújabb európai divatból. Epen most haladt el egy fiatal /?/ lefátyolozott nő az ablakom alatt olyan hasitás/vagy slicc, ahogy Pesten mondják/ volt a szoknyáját, hogy szinte belepirultán. Ali effendit, egy itteni kereskedőt, akinek házában voltam, Kenuinak ide vonatkozó rendeletére való hivatkozással kértem> hogy mutassa: be^feleségét, -ikit szemen elől a szomszéd szobába rejtett el. Végül engedett kérésemnek és ©nagyságával való hosszú tanácskozás után végre negjolent. Lejtünk a földre es elkezdtünk beszélgetni, az esős időről, a nehéz megélhetésről, maid rövidesen a nőket itt is a legjobban érdeklő kérdésről, a divatról. '• g t , Mi a véleményed asszonyom a nőkre vonatkozó legújabb rendeletről. Végre jott egy okos ember, aki ránk is gondolt, bennünket is fölszabadított- mondotta-- és ezzel felugrik helyéről, ládájában kotorász, majd egy noi kalapot mutat. Látod /az egyszerű nérfbeszédben a tegező formát használj ezt mar ket hete térten a ládámban, de meg nem lehet hordani, nert megbotroa icoznanak rajta, de ha már mások is hordják, én is felteszem, Megmagyarázom, 5^ a V'ÍX en kalapot nálunk 18-20 éves lányok hordják, ilyen 50 eves r, - letoasszonyoknak más kalap való.Szinte sértődötten int le, hogy cn ÍAZA'I hozza, ez a nok dolga, bizzam csak rá. Nem folyt ittam többe ezt a ccrae;st megvárom, amig mindenki kalapban fog járni, én csak akkor^fo&ok c kérdésről ujabban irni .. ' K Q t-i-^v^x Hazamenet az arabnegyeden negye?* keresztül, ugy néz ki, nintf«,.^§^f VaS ^^ en ^ 0tt ülnek ajtajuk előtt, mindenki árul valamit. Egyik ifh«í % ^ naszo-J. fájdalmasan, hegy azért adják el mindenüket, mert nem ÍrV?L£ tíZ í vlseln H aefcik Allah előirt cs elköltöznek Arabiábv Slhatáx Z 2í y i dy 2 rs , e ? k0ŰCl y, hogy 2 nap múlva kb.3C0 arai családostól együtt gyalogszerrel,útnak indulnak Adana felé, hegy vissztérjsnek Arábiába.
