Hetikiadás, 1925. július-december

1925-12-21 / 100 [1507]

A hussertéstenyésztés problémája. Kszekció A sertésvásárokon legutóbb történt események aktuálissá teszik ár sertéstenyésztés kérdésével való foglalkozást. A budapesti sertésvásárokon ugyanis, mint ismeretes, a felhajtás az utóbbi időben mindinkább fokozódott és egyik legutóbbi .ilkalommal közel 9 ezer db sertés került egy napon eladásra. A kereslet a nagy kínálattal szemben csekély volt, minthogy a külföldi vevők a magyar^gazdák általános szokása szerint hizlalt sertéseket nem szivesen vásárolják. A kisgazdák ugyanis rendszerint nem forditanaK elég gtndot a hizlalásra, és ez az oka^ nogy nem képesek a külföldi igényeknek is megfelelő árut'a piacra hozhi. Igy történik aztán, hogy a tömeges kínálatot a belföldig amúgy is gyenge fogyaaz tas nem tudja felvenni s ennek következtében az árak indokolatlanul^ol-^ osóbbodnak. Az OMGE állandóan napirenden tartja a magyar sertéstenyésztés nérdését és azt legutóbb is, állattenyésztési szakülesen behitó vita tárgyává tette. Az CM G-E megállapította, hogy a helyzet ma a hussertéstcnyésztés szempontjából sokkal kedvezőtlenebb, mint a háború előtt volt. T.i. a felvidékkel elvesztettük a kitűnő lengyel sertést. Erdéllyel a báznai sertést, ugy hogy ma az egész állomány 5-6 csak hússertés, a háboruelötti 15 $-kal szemben. Több jel azonban azt mutatja, hogy ezon a téren fejlődés tapasztalható*, amit számos uj tenyészet kialakulása is bizonyit az egyes alföldi gócpontokon: Makón, Békéscsabán, Hódmezővásárhelyt pl, kitűnő tájfajták vannak kialakulóban: nagyobb lendülettel fejlodix húsiparunk is. A mangalicatenyésztés szempontjából elsőrendő érdek az, hogy a tisztavérü mangalica falkákat fenntartsuk és ezekkel semmiféle vérkercredest ne^engedjünk meg. A tisztavérü mangalica állomány azonban cs.:k egy kis hányadát képezi mangalicatenyésztesünknek. A külföldön a prima uradalmi anyag a is versenytárs nélkül áll, mert a megszállott területeken a raöjkalis földreform t nkretette az uradalmi nayagot, ugy hogy pl. a hires bácskai sertés a szedett ..nyag színvonalára sülyedt le. , Megállapították még az OMGE szakosztályi ülésén, hogy a kisgazdáknál es a köztenyésztésben a hússertésnek ott lehet jelentősége, ahol köz legelők nincsenek ós ahol a sertéstartásnak lucernás az alapj.-. Számos helyen apró^2-3-4 kocából álló tenyészetek dakulta:; és özeken a hol,ye.ien megfelelő társadalmi és hatósági tevékenységgel, minden hatósági kényszer es rendszabály nélkül-aprőbb területeken tajfajták alakulhatnak ki. A vegso következtetés az, hogy nem a kltm.. és nem a fújta a fontos, hanem a minőség, ame..y pedig a lehető legn..gyobbmértékben attól függ, bogy a sertései, nyári- téli tartásának lucerna-e az alapja, v igy sem. Ennek a keruesneic óriási jelentősége van, részben abból a szempontból, hc^sy a belföldi húsipar ezáltal milyen nyersanyaghoz jut, másreszt pedig a nemet export szempontjából. Németország ugyanis az úgynevezett WurstwSro /virsli árut/ keresi és a köztenyésztés dolg.i. hogy ilyen anyagot szolgáltasson. Az inségkölcsönök lejárati idejének meghosszabbítása. A Tiszántúlnak aszálytól, jég- és vízkárodtól látogatott vidékei szamara a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara kedvezményes hiteleket eszközölt ki . Az inségkölcsönök március végére járnának le," minthogy ..zenben a sulyosj^károsodott gazdáknak tavaszra meg nem lesz oly j ^.alcímük, amiből a kölcsönt visszafizethessék, a Kamara kérni fogja a kormányt, a kölcsönök lejárati időpontjának a meghosszabbítására. Továbbá azt a kérést intézik a kormányhoz, hegy a kisebb és nagyobb gazdáknak egyforma kamattétellel • adassék meg a kölcsön, A_yamkorona továbbra 14500 koron... ' .A pénzügyminiszter most kiadott rendelete szerint a vámaranyKQaoni. atszamitasi kulcsa további intézkedésig 14.500 korona.