Hetikiadás, 1925. július-december

1925-12-10 / 97 [1507]

Az elektromos ára

m-hatása az emberi testre • Az elektromos árammal az izmokat mesterségesen lehet fc ingerelni- Brre a célra a gyenge'elektromos áramokat á" fiziológiában rendszeresen felhasználják, AZ egyenáram az izmokat csak ikkor ingerli, ha megszakítjuk vagy zárjuk, vagy általában, ha srősségét változtatjuk. A faradikus áram, minthogy erőssége folyton változik, állandó inger gyanánt hat az izmokra. Az izom minién elektromos ingerre összehúzódik, akár közvetlenül az izmot íri az áram, akár az izom idegzetét. Ha az áramot bizonyos fokig srösitjük, az izom összehúzódása is nagyobbodik, ezen tul az isom minden áramingerre a legnagyobb összehúzódással reagál. Ezek az úgynevezett fiziológiküs áramok, A nagyon erős áramok az egész testben elterjednek és minde.n izomnak görcsös összehúzódását ocozzák. Ezért nem tudja-a vezetéket elengedni az, akinek testén 3rős áram megy át. Minthogy a sziv is harántcsíkolt izomrostokból áll, tehát szerkezete ugyanaz, mint az akaratlagos mozgást létesítő izmoké, az igen erős'elektromos áram a szivben is hosszantartó görcsös Összehúzódást okos és igy a sziv ebben az összehúzódásban negál!. Ezalatt a vérkeringés természetesen szünetel. A vérkeringés megállásával szemben-a legérzékenyebb szerv a középponti idegrendszer. Mikor éhnek vérrel való ellátása megszűnik, a légző cözéppontban, amely a n.yult ^agyban van, a szénsav, minthogy a vér • íem szállítja, el, fölhalmozódik. A szénsav felhalmozódása folytán . } légző középpont az első másodpercekben fokozott ingerületbe jut ÍS néhány hatalmas légzőmozgási ingert juttat a légző izmokhoz. De ezek az izmok, minthogy-'az áram összehúzó hatása rajtuk is érvényesül, ezt a parancsot nem tudják, teljesiteni. Ekkor egy-két ?erc múlva a légző középpont fokozott ingerülete bénulásba megy átia tehát az áramnak a szivro gyakorolt hatása meg is szűnik, a Légző közéépont ingerlékenysége többé nem tér vissza. 250 volt feszültség az az alsó- határ, amely biztosan^ íalált okoz. De gyakran előfordul, hogy a 100-120 voltos világitó iram is halálos. ' - ' A lovak korának meghatározása régebbi időben

. 1689-ben Münchenben megjelent lóismeretekről szóló aunkában irják,^hogy a ló harminc hónapos korában a tejfogó fogacat állandó fogó-fogak váltják fel. Az ötéves lónak minden metszőfoga: állandó fog. Ismerték az állandó fogakon a metszés lapon Látható, kör-körös fekete üreget /kupát/. Tudták, hogyha ló 10 éves coráig ezek a fekete üregek eltűnnek. Ismerték a harapócsot - fóraiért sich e'in kleiner Zirkel- - mely a 10. életévet jelzi. A 12 íves ló fogai hosszúak, fehérek, a máts.zéslapon a fekete foltnak semmi nyoma sincs. 15 éves korban a szemfogak elkerekednek, gomb módjára eltompulnak, 17 éves korban a szemszőrök őszülnek, fehérednek. )regebb lóban a fogakat foghus nem borit ja, a szemek beesettel:, aélyen behúzódtak a szemüregbe. Még a fogak hamisításáról is szó esik e munkában. LZ öreg lovak hosszú fogain a fehér metsséslapra üreget vésnek és ;zt égetik, festik, hogy a nem eléggé jár/atos lóvásárló kupának íézze s ebből a lovat fiatalnak itélje. Ámde a fiatal lovak fogai rövidebbek, szélesebbek, sárgás szintiek. 7 ne