Hetikiadás, 1925. július-december

1925-12-07 / 96 [1507]

Ti z<..nkótórá s a munkaidő és akasztófa jár a sztrájkólóknak a szabadság prsz ág ában. Az orosz szovjetállam belső viszonyait a szélesebbkörü nyilvánosság még mindig nagyon rosszul ismeri, mnek oka az, hogy az orosz viszonyokról va--y a bolsevik" sajtó k.zöl időközönként minden tárgyilagosságot nélkülöiző tudóéit á.st, vagy pedig olyan tudósítások és le ir ások-jel ennek meg, melyeknek szerző '. kötelezettségi viszonyban vannak és ennélfogva nagyon is tekintettel kell lenniük egyes vezetőszeropet játszó bolseviki vezérekre. Legutóbbi időkben egy brünni gyáros üzleti ügyben járt -Jl

1 « *;-.''-b

;

k'V ahonnan levelet irt egyik barátjának, melynek egyes részletei a nyilvánosságot is érdekelni fogják. Var sóból jHrS-i'V'a. 'í^ugynetezett gyorsvonaton utaztunk, melyen az utazás nem keveseuu, mint 34 óráig tartott. A szovjetállam határán a legszigorúbban ellenőrzik és átvizsgálják az utasokat és különösen a könyveket és az irományokat vizsgálják át tüzetesen. Az orosz vasutakon manapság nincsenek kocsiosztályok, hanem viszont itt vannak kemény és puha ülések, ami végeredményében egyre megy, aki puhaüléses kocsiszakaszban akar ülni, az töbtet fizet. A pá•'audvarwk előtt hasszu sorban állanak fogataikkal az egymással folyton veszekedő izvoswLkok, vagyis kocsisok. Autótaxi nincsen, de viszont szállodák sincsenek. Egyetlenegy szálloda van csupán Moszkvában, ez is az átutazó kommunista delegátusok szállóhelye £ eléggé szomorú állapotban van. A többi szállodában most katonák laknak, akik annak idején áeldulták a laktanyákat és még most is szállodákban laknak, A polgári lakások tömegszállások, minden személyre átlagosan három négyzetméternyi terület, jut, ugy hogy az ember tulajdonkénen csak az ágyban érezheti magát otthon. A moszkvai utcákon járókelők mind rosszul öltözött emberek. Gallér és nyakkendővise let megszűnt. A nők az utcán nyíltan cigarettázva járnak. Az egész város olyan, mint valami cigánytábor.Bgészen közönséges és megszokott dolog, hogy az utcán valamelyik nc egészen illetlenül magasra felkapja a ruháját és mert viszket a teste, hát nyilvánosan vakaródzik. Az utcákat alig világítják ki, és ezért kevéssé biztonságosak. F.. -.5 ikoruakból állc csoportok fosztogatják a járói" löket és a rendőrség nem egyszer képtelen megfékezni ezek^garázdálkodását. Ha pedig elfogják ez«ket a gyerkőcöket, akkor javítóintézetben helyezik el őket, ahol fiuk-lányok együtt nevelkednek minden erkölcsi felügye'let nélkül, ugy, hogy' ilyen helyeken tizenkétéves anyák szinte mindennapos dologhoz tartoznak. Viszont, aki szigorúan akarja gyermekeit nevelni, ugyancsak megjárhatja. A brünni gyáros egyik régi ismerőse, aki egyébként diplomás mérnök létére most kocsisnak kénytelen beállni, tizéves fiát megverte valamiért. A gyermek feljelentésőre az apját reakciós érzelmek miatt a rendőrségxxx három havi börtönre itélte,igy a nádpálcázás elég drága dolognak bizonyult. A" lakosság teljesen elszegényedett. Senkisem bir uj ruhát vásárolni. Egy öltözet uj ruha körülbelül 12 millió magyar koronába kerül, egy pár cipő 1,700.000 korona. Egy női bunda fa£onja37 millió- koronábo kerül. Ezenfelül a munkabérek hallatlanul alacsonyak. A mi pénzértékünkre átszámítja a ne i szakmunkás fizetése egy hónapra 30-45 rubel, vagyis 1,100.000-1.7 00.000 koronára rug. A szakmunkás jövedelme sem több 60-70 rubelnél, ami 2.200.0O0-2.600.OOO koronát^tész ki. Egy tanitó, akixxk különböző mellékkeresetei folytán 4 és fél millió havi jövedelemre tesz szert, elmondta a brünnü gyárosnak, , hogy nála is ünnepnap az, amikor hus kerül az asztalra. Ruhát azonban nem vehet magának. Csak a régi ruháit^hordja el, lassanként azonban az is mind tönkremegy. Sejtelme sincs arról, hogy aztán mi lesz^vele. Bzenfílül az oroszmunkásoknak munkaideje tizenkétóra. A nyolcórai munkaidőt ott a szabadság országában nem ismerik. A legtöbb üzem állami tulajdon.