Hetikiadás, 1925. július-december
1925-11-30 / 94 [1507]
A moszkvai szinházban már hosszabb idő óta estéről estére Tolsztoj Alexej grófnak " A cárnő összeesküvése " cimű szenzációhajhászc színdarabját adják elő. A gróf egyébként arról nevezetes* hogy annakidején a 0 zapek cseh iró ,,r .U.R. cimtt s zindarab j áflák szerzőségét ,a maga részere yL^atta.Mostani színdarabjában á cári család utolsó napjait rajzolja és különösen Alexandra íeodorovna cárnőnek az or^sz udvarnál játszett végzetteljes szereplésével foglalkozik. Raepütinnak az orosz "udvarhoz való viszonyát is bőven tárgyalja ez a szinmü.Mindazok a személyek, akiknek szerepe volt Rasputin meggyilkolása körül, a színdarabban valamennyien szerepelnek, igy Miklós cár, WirnboWa udvarhölgy stb. Rasputin szerepét csaknem egy éve már az ismert nevü Stefanov orosz szinész játszotta. Bz a tehetséges ozinése természetes hűséggel ábrázolta "asputin alakját. A legutóbbi előadások egyikén StefanoV játék közben nyilt szinen megőrült és az a rögeszméje támadt,hogy ő tényleg Rasputin. Az előadást a közönség nagy izgalma közepette félbe szakították, ós a megőrült szinészt a mentő'k az őrültek házába szállították.Az:ráory»s«k véleménye szerint bajosan lehet a szinészt rögeszméjéből kigyógyítani. Színházi JElakk. r~~ — ____ Az olasz szinházi klakkok működéséről most ujabban a következőkat jelentik.Az olasz szinházi kaakkek szervezetej. az egész országban kitérjednek.A klakkszervezet tagjai ismertetődéiül halálfejes ezüstgyürüt viselnek. Rendszerint a bemutató éxőadás előtt a klakkfőnök felkeresi a szereplő művészt, megállapítják közösen a fizetendő tiszteletdiját és megállapítják a tapsprogramot, vagyis megjelölik a kérdéses színdarabnak azokat a részeit*melyeknél zajo$tets*ésnyilvánitásnak koll lennie. A tapsolási tiszteletdíj az énekes nevezetessége/ szerint nagyobára 1000-50.000 lira között váltakozik. Bzt az eddig ismert legnagyobb összeget Sarusonak kellett volna fizetnie a milanói. Scala színházban rendezett legutolsó fellépése alkalmával.Oaruso azonban sokalta ezt az összeget , nem fizetett és erre fellépése alkalmával kifütyülték. Grilgi híres olasz énekes a Scala szinházban vendégszereplése alatt 3Q.0C0 lirát fizetett a taps és reklám célokra anélkül,hogy valami kü- , lönös sikert aratott volna.3gészen különös eset történt^Plato spanyol tenoristánal, aki nemrégibsn ugyancsak a Scala szinházban lépett fel. Mivel, ugylátszik, nem volt elég jártas az olasz szinházi viszonyokkal, bemutatkozó fellépése előtt egyszerűen megtagadta a szinházi klakk dijazását.Mikor azután az első este a Rigoletto operában a herceg szerepében fellépett/az első fel-' vonás alatt valami különös nyugtalanság keletkezett a hézőtére" A milánói énekesek körében ugyanis feltűnést keltett a«,hogy a ^ *» spanyol tenorista a klakk követ efesét visszaV? utasítani. A>[*V*AAAC» karzat és a nézőtésr zsúfolásig tömve volt a színházi oktogon törzev vendégeivel. A nézőtér fagyos némasággal fogadta a spanyol énee kest, habár igen szépeh énekelt. Mikor azután a nagyáriát kezdte énekelni és ebben egyéni hangot ütött meg ,mely eltért a szokásos partiturától, abban a pillanatban fülsiketitő lárma keletkezett, «|N az egész karzat zeneértő közönsége orditótt és fütyült. Az előa-v^__x dá st a folytonos lárma közben alig lehetett, nagynehezen befejezni. Másnap delelőt a milánói klakk főnöke látogatást tttt a kétségbe esett spanyol énekesnél és mosolyogva fejeste ki részvétét az ilőző esti bukás felett,A spanyol elég okos veit és nem dobta ki a klakkfőnököt, sőt egyszerűen elhalmozta figyelmessége jeleivel és hosszú, ideig tartó négyszemközti beszélgetés után a klakkfőnök megelégedett mosollyal búcsúzott el a művésztől. . fste A :..i^ 0 a spanyol művész Bizet Oar^enjének Jósé • sserepébenO-épet t fel.Az este pédátlan sikert aratott, Annyit elárult barátainak,hocy 40.000
