Hetikiadás, 1925. július-december

1925-11-26 / 93 [1507]

A Nemzetgyűlés keddi ülésén elsőnek Bud János pénzügy­minis zSer szólalt tel., megta-tván pénzügyi exposéját a költségve­tés tárgyában. -Ezután Bethlen István grOf miniszterelnök beszélt. Beszédében megcáfolta, azt a feltevést, mintha o s zt-ályt ir óság mű­ködnék, melynek itéUfesése részrehajló. Kifejtette, hogy a nemzeti munkavédelmi szervez- t sohasem használtatott fel a munkásság bér­harcának letörésére, kizárólag az a hivatása, hogy f sztrájkok ide­jén is biztosítsa a közüzemek működését. A választójogi törvény éppen a gyáripari munkások érdekeinek tekintetbevételével késsült, azok érdekeiért, akik ezt leginkább támadják. Az egyesülési és gyü­lekezési jogra vonatkozó törvényjavaslat most készül* a belügymi.­nisztériumb n és nemsokára a Nemzetgyűlés elé kerül. A kormány ra­gaszkodik a büntetőnovella letárgyal'sáncz, amit a mai még mindig^ diszharmonikus szociális viszonyok érthetővé ^tesznek. Az emigráció liquidálása elsősorban magától az emigrációtól függ. A kormány ha­ladó demokratikus politikát folytat, A földreform végrehajtására nézve nem felel meg a valóságnak, hogy a földigénylők kedvezőtlen fekvésű, és silány minőségű földet kaptak volna. A vaggonváltság­földeknek az államháztartás szanálására való fordítása sem gazda- . sági, sem szociális szempontból nem lett volna kivánatos. A kormány számítása szerint l.lOu.000 hold lesz az a földmennyiség, amely az eljárás során kiosztásra kerül és a kisbirtoknak a nagybirtokhoz való mai aránya Magyarországon körülbelül egy, az egyhez. 1913-ban Magyarországon 620.000 földtulajdonos és 7.143.000 hold kisbirtok volt, mig 192.-ban 340.000 földtulajdonos és 8.300.000 hold kisbir­tok. Magyarországon a földbirtokreform végső célban azt kivánja elérni, hogy a földbirtok tekintélyesebb része kisbirtokosoké le­gyen, minden községbn legyen egy középi irtok és járásonként egy nagybirtok. Töves az a beállitás, mely az egyke-rendszer és a ki­vándorlás okát a nagybirtokban látja. Az országnak ma csak két vagyonilag független osztálya van: a földbirtokosság és a városi zsidóság.^Ho az előbbi megszűn­nék, s az egyetlen független osztály, a zsidóság maradna: a nemzet elbuknék, ami végeredményben a zsidóságnak sem lenne érdeke. A föld­birtokreform eredménye az lesz, hogy 1 millió fölbirtokossal szemben mindössze 300.OOu nincstelen lesz. A hltbizományok reformját a kor­mány a közeljövőben végretogja hajtani. - A Nemzetgyűlés ezután ál­talánosságban elfogadta a költségvetést, elfogadta a budapesti és szegedi egyetem fejlesztésére, az 1926/27 évi költségvetésbe felve­endő költségeket, kiutasította azonban azt a javaslatot, mely annak kimondását kérte, hogy a ^emsetgyülés mandátuma tekintet nélkül an­nak országgyűléssé való átalakulására, 1927. júniusában flérjon le, elfogadta végül az építőipar gyakorlásáról szóló törvény-tervezet elkészitésére, a munkásbiztosi tó bíróságoknál a létszám szaporításá­ra vonatkozó, valamint a munkanélküliség esetére szóló kötelező biztosításra vonatkozó, végül a nemzeti kisebbségek érdekében kiadott rendeletek szigorú betartásáról szóló javaslatokat. A ftemzetgyülés szerdai ülésén a költségvetés részletes vitája során a miniszter', lnökségi tárca költségvetése került meg­tárgyalásra, A után a kultusztárca költségvetésére került a sor, amikor Kieb wlsberg Kuné gróf miniszter nagy b eszedben Ismertette, programmját. Jzután wserti Jc sef és hV gymegi Kiss Pál tette szóvá az országban a Habsburg család trónralépé sánek érdekében folyó pro­pagandát, AZ interpell'oiókra Bethlen v'n grOf miniszterelnök válaszolt, s kijelentette, hogy a trónkérdés megoldása most nem ak­tuális. Ahliftk idején majd a kormány és az országgyűlés fog dönteni.

Next

/
Thumbnails
Contents