Hetikiadás, 1925. július-december

1925-11-23 / 92 [1507]

. A nagy burgonyatermésnek a hasznát nem látják a gazdák, sőt éppen a rendkívül nagy készletek okozzák, hogy az árut sem belföldi, sem,külföldi kezek nem vásárolják. Más években több, mint. 20 millió aranykorona értékű burgonyát szállított ki Magyarország külföldre, minthogy azonban az idén a többi államokban is jó volt a termés, csekély exportra lehet csak"számítani, azért a krumplit más módon kell értékesíteni. N

en volna kielégitő megold'ád szeszt termelni a felesleges burgonya mennyiségből, mivel az egész világon szesztultermelés van, tehát a szeszt nem lehet előadni. A nehéz helyzeten csak rendkívüli intézkedések segíthetnek, igy például a tulmagas szállitási költség ma a belföldi forgalomban_a burgonya árának körülbelül a felét teszi. Ha tehát olcsón akarjuk kijuttatni a külföldre a magyar krumplit, hogy az idegen piacckon versenyképes legyen, akkor még áldozatok árán' is le kell szállítanunk a vasúti tarifát. A tarifa mérséklés a belföldi fogyasztást is elősegítené, mert a burgonyát a legolcsóbb emberi táplálékká ten né és állati takarmánynak is jól kifizetődnék. Hiszen ma a gazdák 400-500 koronáért is eladják a termésüket, bár ezzel a termelési költségük sem lizetődik ki. Az ej^portot föl lehetne lenditeni azáltal, hogy kikeressük a megfelelő exportpiacokat és a száilit'st oda megszervezzük. Igy például Görögország és Törökország ma szive- sen vásárolnak burgonyát, ezekre a helyekre tehát megjkellene könynyiteni az exportot. Komplikálja az értékesítést az, -'hogy a burgonya romlandó cikk és fagyban nem szállítható. A termést tehát fel kellene dolgozni burgonyalisztté, vagy pedig burgonyapehely és burgonyasselet alakjában forgalomba hozni. Ehhez azonban feldolgozó a gyárak volnának szükségesek, amelyeknek felállítása rövid időn belül esek az illetékes körök közreműködésével történhetik meg. Megnyílt a budapesti nemzetközi baromfi kiállítás. Az Ipar csarnokban rendesett nemzetközi baromfi kiállítást a mult pénteken, folyó hó 20-án nyitotta meg Schandl Károly földművelésügyi államtitkár, aki megnyitó beszédében kiemelte, hogy az /Utolsó félesztendőben baromfi kivitelünk oly mértékben fejlődött, hogy a békebeli állapotot is túlszárnyalja. Kiállításra került 1400 tyúk, 600 lud és kacsa, 200 pulyka, 700 galamb, 230 házinyúl. Szenkivül tojások, leölt szárnyasok és a szakmába vágó gépek és eszközök, A külföldi'kiállitók legnagyobbFésze Ausztriából és Kémetországból hozta magával a kiállitott áaLlatf aj tákat , de a külföldiek az idén elmaradtak a magyar kiállítók mögött. A magyar anyag a legszebb az egész kiállításban. A, magyar parasztság és a kisgazdák az ónban, sajnos. még mindig nem foglalkoznak elég mértékben a baromfitenyésztéssel, - amint azt a kiállitás egyik vezetője elmondotta, A magyar parasztság között az a téves hit van eltejedve, hogy a közönséges, parlagi baromfi több tojást ad, mint a nemesitett. Bz a felfogás nem állja meg a helyét. Eladni is jobban lehet fehérbőrű, lehérhusu nemesitett baromfit, mert a külföld főleg ezt keresi. Igaz, hogy a xajb-aromfit jól kell táplálni és válogatott koszton kell tartani, a magyar paraszt pedig jobb szereti, há^fcikelő baromfi sajátmaga keresi meg "kenyerét''. Annak ellenére, hogy az állami nemesitési akció a parasztok körében a háború $ta megszűnt, a Jigyar baromfitenyésztés mégis óriásit fejlődött, Erre mutat a baromfikiviteli statisztika is. Amig ugyanis békében az egész Magyarország területéről 8U millió aranykorona értékű baromfit exportáltak, addig 1924-ben már 0sonkamagyarország 44 millió aranykorona értékű baromfit vitt ki külföldre, az idén azonban csak az első félévben 60 millió aranykordára nőtt fel ez a szám. Ha a magyar gazdák a baromfinemesitést felkarolják, ugy az export még inkább növekedni fog és az ország óriási jövedelemre tehet szert.