Hetikiadás, 1925. július-december
1925-11-19 / 91 [1507]
Már éve 1:. ó ta :m m köt Öt te 1 ' azletet a te zodé n .-T&lutá baii és vvizában; a forgalom csak egyesi bank^cégekre volt kor lát ózva és azok is csak a Néjaseti Bank által Legállapitot s árfolyamok határai között bon láthatták le üzleteiket* A valuta és devizaforgalom korlátozása annak idején csak Ovaío ssfegi rendszabálynak volt tervezve. '^031, minthogy a magyar pénz ário ly amának a fenntartására többéÓvatossági korlátozásokra nincs szjikség, a kormány olhetár ózta, hegy a békédbeli állapotokat a valutákraj és devizákra vona ;kozólag újból fel szabuuiit ja. az er re/vona tko zC intézkedések már a közeli napokban várhatók és épen ezért a budapesti tőzsde előkészületeket tett már arra, kegy a forgalmat, amely minda-n bizonnyal legnagyobbrészt újból i tőzsdére fog torlódni, akadályok nélkül,bonyolíthassák le. Az uj kö űé segy ség eke t már meg is állapították: eszerint a dollár kötésegysége lüüü, a newyorki kifizetésé 5000, a"font kötésegysége 200, a svájzi franké 500, a cseh koronáé 50.Ouu, a leié lCO.OOü. a líráé 25. OUu, az aranymárkáé 5000. .'Jz azt jel- nti , hogy pl. aranymárkában 5000 darabnál kevesellet nma lehel venni vagy eladni a tőzsdén.Igy a dollárból is legalább 1000 db-otl kell vás ár cini, ha a tőzsdén akarja valaki beszerezni a szükségletéit. Amint látjuk, ezek a tételek meglehetősen magasak és a kisemberek nem igen mehetnek a tőzsdére valuta és díJvi za üzleteik -linté sépsére. Azonban a tőzsde—forgalomnak meg less az árszabályozó hatása és-hp valaki egy bankban dollár:; be akar váltani, vagy dollárt akar vqfeárolni, azon az árfolyamén eszközölheti -ezt, amilyen ár a tczsdefprgalomban kialakult.Ha kisebb m e-nny i sé get , csupán néhány dollárt! akarunk vásárolni, akkor a bank a tőzsdei árfolyamnál valamivel magasabban fogja azt adni, még pedig ugy, hogy a tőzsdén kialakult árnipóhoz bizonyos százalékot hoz r A'jzámit. £'• ben az esetben is, amint Ilit juk, az igazodás a tőzsde szerint történik. Mindönkinek tehát, aki vfesztes'g nélkül akarja valutaüzleteit elintézni, figyelemmel kell klisérnie a badape 3ti tőzsdén ki. alakult) árfolyamokat., illetőleg a tőzsdéről kiadott jelsnté se kot .JJdból nagyobb jelentőséget nyernek majd fi zürichi ári oly am jelenté sok is, mert a zürichi jegyzések adják a legtisztább képet az európai valuták és devizák, továbbá a t angompítuli piacok pénzértékeinek hullámzásáról. Be fontos less a bécsi ősi a prágai és a többi utódállamok pénzpiacainak az árjegyzése is a cm gyár korona szempontjából. Ugyanis Ausztriával és Csehországgal vagyupk a legszorosabb gazdasági összeköttetésben, ezekből az országokból importáljuk áriink legnagyobb részét, ide irányul főleg a livltejLünk, már pedig esek a tényezők befolyásolják két ország valutájának' agymáshoz valc vi sz cny át. Tehát aszerint, ahogy Bécsben vagy Prágában érték rlik a magyar koronát, fogjam ér sékelni a többi piacokon is.Természetesen Berlin is továbbra megtartja domináló Jellegét a magyar külkereskedelemnok és ennek, következőében pénzünk nemzetközi, értékelésének sze mpont| áb ól is. Aki i tehát teljesea tájékozva akar lenim a Valuta j ..- gy sé sc-k összefüggő séről, annak a berlini árfolyamokat is ^ifcyelemmel kell kisérnie. Nagyobb távlatokban nézve azx. összoiüggóseáket , tekintetbe kell vennünk, hogy Anglia és Ameriaa irányítják az ö;gfc sz világ pénzügyi manővereit; 2íinden változás, a hitelek b''sége, vahy megszüki tése , a kamatláb folenelése vagy leszállítása, .-. nc.vyopki vagy 1 ondoni pénzpiacokról indul ki és- érezteti hatását á világi minden réssében. ..zonkivül a magyar korona, mint tudj uk, ár foia,a. mában flixirozva van az angol fonthoz, az osztrák shilling pedig a dollárhoz. Már ez is mutatja, hogy többszörösen ki vagyunk téve a newyorki ép londoni pénzpiacok hatásainak, Ha t íhft az ár_ olyamok valószinü kialakulását akarjuk ftcJoi"náci óba jffjimií , ha annak a megállapitotására van,sfeükségünk, hogy a pénzviszonyok javulása vagy DDSJ3 sab bo dása várható-b a közeljövőben, akkor-. khe z a kombinációkhoz az ismerte'fő jele kefe a ne>yorki és a lendoni piacokon kfáJL . m3gk-^resnünk. Amennyire íontos a dkiioégói buzajegyzős a magyar buza árai okulására vonatkozólag, ennyire fontosak a newyorki és londoni v lati jegyző sek az európai fizető eszeJözök egymásközötti viszonyának kialakulásában. XJostyr midőn a kormáiTy a deviza és valutaforgiimat felszabadítja, a hisaáíilos árfolyamok] megszűnnek, mindenki szabadon vásárolhat vagy adhat el ; a külföldi piajjcok'hatásai, tehát sokkal erősebben fognak érvényesülni, mint idáig. AJZ. árfolyamok önmaguktól fognak kialakulni és egymjáshoz simulni, ni, J lesz, aki egész napra valc érvényességgel ki v számitja azokat, mirjjd önkinek maga na. k kell a számi tá sokat megejteni és a különb*z^ jegy zésekt t egymás aal ös s .ehascnli tani..
