Hetikiadás, 1925. július-december
1925-11-16 / 90 [1507]
A világ egyik legnevezetesebb látványossága az arizonai hí*res megkövesedett erdő, mely ténylegesen ötezer évvel ezelőtt több száz négyze tmér tföld kit er je aé slj. óriási erdő lehetett. Megkö vesédé s , vulkáni kata.adtröf ák, meleg Mforrás*k beielyása révén a faanyag évezredek lefolyása alatt télies átalakuláson ment keresztiül. A kavicsok a forró lávaanyag és hőforrások hatása alatt átlátszó kvarc-' anyaggá változtak, ugy, hogy most a megkövesedett erdő csaknem mindenféle félig késs állapothah levő gyémántraktárhoz ha sonli * . A rák életükben legalábír kétszáz láb magasak lehettek y mert a szerteszét heverő csonka törzsok*hacsak össze nincsenek törvej általában százszázötven láb hosszúak, A legkülöhösebb pedig az, hogy ezek a hatalmas törzsek olyanok, mintha szabályos rétogekre fürészelte volna szét.valaki* Vannak egy coll vastag ágak és ti z láb átmérőjű törzsde Hószben egymással párhuzamosan, részben egyes szögletekben , egyesével vag'y csoportosan fekszeiak a vöIgybevegásáokban és a magaslatékor, A tömérdek miriádnyi tő:cék, ágak, tönkök és legvékonyabb ágecska is kemény kőből vannak és a közelebbi megvizsgálásakor mindenfajta gyémánthoz hasonlónak mutatkoznak* A tropikus napfény izzó behatása fralytán a legváltozatosabb és legpompásabb szinekben ra^ gyogó kövekkié változtak a fák, amik most kaleidoszkepikus szinpompát mutatnak. ázek között rubinok, zafirok,*gyémántok nincsenek ugyan, mintahogy régebben erről i*tak, de amethystek, vörös és áá$% ga jáspisok, chalcedonok mindenféle váltó za,ta, topázok, ónix, karneol és az achátok minden elgondolható alakja tömegesen fordul elő. Egyetlen darab vagy töredék sem szoritkozik egyetlen fajta drágakőre, hanem az emlitet*: fajtáknak valóságos mozaikszerű összetételét alkotják, Nagyító üveg alatt egészen világosan előtűnik a kőanyag sejtszerű f aanyagösszo tét t! ,• t. szakértők állitása sz;erint a megkövesedett erdő fenyőerdő voit valaha. Az egész körn^é/k egyébként lávaágyazatokból és kialudt krátekekből áll, igy tehát kétségtelenül vulkánikus eredetű vult, ugy, hogy minden bizonnyal az őserdő valamikor vulkáni katasztrófa áldozatául esett és vastag hamuréteg alá került . Kísértetjárás a temetőben, A bécsi közprnti temetőben Esértetieas eset történt a minap. A már tizenötévé s4 rjáoan nyugvó Eriedler Kürt bécsi szabómester özjVegye szokásához niven Mindenszentek napján ^kiment a temetőbe,hogy oln ,yt férjének sir ját megk os zor uz za és majd sóbálvánnyá változott, amikor a sirhoz érve a sorkövön nem találta meg az aranybetűs feliratot, AZ asszony azt hitte, hogy szellemek, vagy kisértetek tréfálták meg ezzel a gonosz csínnyel, sikoltozni és lármázni kezdett és a tem.te gondnokságához, majd a rendőrséghez szaladt. Gondosabban utánanézve megtalálták az eltűnt sírfeliratot a sirk'5 befYlé forditott alsó oldalán és egyelőre nem tudtál: mire vélni a dolgot. Most aztán a rejtélyes talány,megijjtéséro 'vállalkczott valaki, aki igy magyarázza a dolgot; állitólag már volt példa arra a múltban, hogy a sirkő árának megfizetésével késedelmeskedés miatt a sirkővebek boászubcl megiorditották a sirkövet.El bon az esetben tehát egyszerű tévedésről lehet szó, mert a rég elhunyt szabómester sírkövét, amit már régen becsületesen megf ize te \> t a család, összetévesztették a máséval.