Hetikiadás, 1925. július-december
1925-11-02 / 86 [1507]
5.:1X W.:.Ú. Ksaefcció A neazetgyülés c süt ört ölei . -ülésén napirend előtt Baress Jáncs foglalkozctt a kisebbségi kérdéssel és kritizálta a^Népszövotség magatartását a kisebbségekkel szemlén, utána Pakets józsei mutatott rá arra, hogy a magyar diploeiáciá.ban ma is érvényesülő kallplatzi szellem nem hozhatja meg a kívánt eredményt az ersz-'g sikeres külképviseletében és a folyton változó^külügyi vezetés a magyarság versenyét meggátolja. Ezután Teleki Pál grói szólalt fé*l kifejtve azt a kérdést, hogy kilépjünk-e a Népszövetség kötelékéből vagy se. A Népszövetségről való kritikájában kifejtette, hegy a Szövetségnek alapvető szervezeti hibája az, hegy négy külömbözö megjelenésben a fórumon f o glalk.. zik az elébe kerülő kérdésekkel, níig a magyar kérdé se k • kö zül a pénzügyiekben a Népszövetség részéről hathatós támogafásra találtunk, addig a kisebbségi kérdéseket a Népszövetség nem részesítette pártatlan jogi elbírálásban, sőt inkább, politikai szempontok elbírálása alá vette. Majd B c thlen István gróf minisztereinek válaszolt az elhangzott felszólalásokra. A genfi Népszövetségi ülésen a litván delegátus által : felvetett s a kisebbségekre vonatkozó indítvány támogatása nem állt módjában a Szövetség ülésén részt vett magyar küldötteknek, Apponyi Albert grói pedig maga indítványt nem tett csupán i-rány^eIveket tűzött ki felszólalásában a kisebbségi ügyeknek a Népszövetség-ben való elintézésre vonatkr zólag . A magyar, kisebbségek valóban 19 ecsetben, terjesztették panaszaikat, anélkül hogy azok orvoslást nyertek volna,a *ép. szövet sé g elé, s a Népszövetség ilyenjb érmé szetü kérdésekben teljesen br/ tehetetlennek látszik. A Népszövetség tagállamai ma is mint győzők és mint legyőzöttek állnak egymással szemben, s az áUWlános leiegyverzée mely az eur°pai •iztonság első feltétele, még csak távoli kilátás. .amidőn fölvetődik a kérdés: benne maradjunk-e vagy se a Népszövetségben, akkor csak egy szempont van, - eé azonban döntő sulyu - amely a bent^naradás mellett szól és ez az, hogy p Népszövetség az egyedüli fórum ma, amely előtt a békeszerződés kötelezettségcinek megtartását, a kisebbségi,kérdést szóvá teh tjük, mig ha kilépnénk nem lenne .mindezekben hová fordulnunk s a kérdéseket eldöntenék nélkülünk vagy éppen ellenünkre a.^ugy is. Egyébként alapszabályszerűen még két évig a Népszövetség tagjai" ként kel] szerepelnünk és ez idő alatt az európai helyzet még sokat v^lt ;zhatik. a Nemzetgyűlés utóbb letárgyalta harmadszori olvasatán a Déldunavidéki helyi érdekű vasutakról, vala* mint a Nemzetközi statisztikai hivatal léteasitéséröl szóló egyezményekre vonatkozó törvényjavaslatokat, melyeket a Káz elfogadott. Azután Marschal Ferenc ismertette a halászati jog szabályzat'ról szOló törvényjavaslatot, melyet a Ház szintén elf'-gaditt. A Nemzetgyűlés pénzügyi bizottsága csütörtökön tárgyalta a rokkant elátásról szOló törvényjavaslatét, továbbá a pengő érték megállapításáról és az ezzel összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslatot. A bizottság a 12.500-ax c sztószá..* mellett döntött és elfogadta Orfíy Imrének a fillér elnevezésre vonatkozó indítványát. Ü Nemzetgyűlés péntoki»ülésén a halászati jogok szabályozásáról szóló javaslatot tárgyalták, melyet a Nomze tgyűlés részleteiben is elfogadott, ^ajd a borgenyarák és a k--lcrá dób ogár elleni védők-- zésről szóló törvényjavaslat -került me gt árgyalá sra ., A <Nemze tgyülé s a javaslat o-t rés zloteitdn is c lf ig au t a. Bzu t án Örf fy Imre ismertette' az uii pénzegység me gállapitásáról szóló törvényjavaslatét, melynek serán Bud János pénzügyminiszter beszélt. Szünet után Rubinok István emlékét törvénybe iktatandó j av-slatről, mire nézve a Nemzetrvülés kim-ndotta a tárgyal .'s sürgőssé g'ét. A ±*em.zetgyülé s közoktatás- és pénzügyi bizottsága pénteken a Magyar Tudor^nyos akadémia érdemeinek törvényb eiktat6sá ról. és állami támogatásinak felemeléséről szól"' törvényjavaslat t-'rgyantására ülést tartott, A bizottság a javaslatot részleteiben is elf e gadt a. ; _