Hetikiadás, 1925. július-december
1925-07-13 / 54 [1507]
Az á llam épületfát ad a házhelyhe z jutott kisen! ereknek. hcss zabt törlesztésre. A beruházáso k ke r etében megolh ató lesz a f alusi kisla kások f elépítésének kérdése is. A földbirtokreform során kiosztott házhelyekkel különösen a falvak népe nem tudott mit kezdeni. A városokban kiosztott házhelyek közül elenyésző kis számú az, amelyen már áll a ház, mert a városokban az épitési szabályrendeletek előírják a házak formáját, beosztását, az épitési anyajot stb. Ezzel szemben a falvakon leh^t vályogból falat verni és szalmával födni a tetőt, tehát sokkal könnyebb és egyszerűbb a szükségszerű épitkezés megoldása. Ha künn jár az ember a vidéken és. kocsin több falun át utazik, egész seregét látja az uj házaknak. Azok a házhelyhez jutottak, akik nem voltak teljesen szegények,lassanként előre megszerezték az épülethez szükséges faanyagot, családtagjaikkal és jc szomszédaikkal együtt vályogból felhúzták a falakat és magaerejükből hajlékot emeltek. "Ezer és ezer ilyen uj kis ház áll a vidéken és még sokezer házhely vár arra, hogy felépítsék rajta kis házaikat a teljesen szegények, a nincstelenek. Akiknek nem volt és ma sincs miből megszerezniük az épületfát: az ajtót, ablakot és a gerendát. Az államnak kell a hcnuKalá nyúlni/fezeknek a kisembereknek s megadni a lehetőséget ahhoz; hogy a házhelyre ház is kerülhessen. A kormányban eziránt meg is van a hajlandóság és az a terv, amely ennek a kérdésnek megoldására korábban felmerült, ugylátszik, a megoldás stádiumába került. Arról van szó, hogy az állam saját erdeiből termeltessen ki faanyagot, készittesse el épületfának és ezt adja természetbeni kölcsönként a házhelyhez jutott kisembereknek, hosszú törlesztésre. Alkalmunk volt beszélgetni az indítvány előterjesztőjével, Erühwirth Mátyás nemzetgyűlési képviselővel, aki a következőket mondotta: - Tavasszal, a felhatalmazási javaslat vitája alatt határozati javaslatot nyújtottad be, amely szerint a házhelyesek az épitkezés előmozdítása céljából ne pénzbeli, hanem termé szett'e ni hitelt kapjanak. Javaslatomhoz előzetesen Bethlen István gróf miniszterelnök és Bud János pénzügyminiszter is hozzájárult. - Tervem szerint a természetbeni hitel bizonyos megállapított formában készült házakhoz szükséges faanyagból állana. Az arra rászorulj házhelyesek kapnának bizonyos egységes formára 1 készitett gerendázatot, ablakot, ajtót és padlót, amelyet az állam egyszerű mOdon készíttetve el az ország különböző részein levő" fatelepeiben, ahonnan aztán rendeltetési helyére szállitanák - A természetbeni hitelt aztán évek során kisebb részletekben törleszthetnek az építtetők. - Természetesen a'felépités, a falak emelése-az építtető gondja, aki megadott méretek szerint vályogból verhetné. Az állam részére nem jelentene a kérdés megoldása elviselhetetlen terheket, mert hiszen a faanyagot az állami erdőkben termelhetnék ki és csak a munkabért kellene az államnak pénzben előlegezni. - Igaz, hogy az erdőtermelés szabályai szenvednének ezáltal, de a mostani időkben ezt a szabálytalanságot meg lehet engedni, amikor pár ezer ember otthonáról van szó. - Miután a miniszterelnök a javaslatot elfogadta, a Ház utasitottá a kormányt, hogy foglalkozzék a kérdéssel. "Eddig ezt a fontos kérdést szintén a pénzügyi nehézségek miatt nem lehetett dűlőre vinni. •- Most,, a beruházási kölcsönnel kapcsolatosan előtérbe nyomult a megvalósulás és remélem, hogy az illetékesek rövidesen megtalálják a módját, hogy határozati javaslatomnak m egf elelően a házhelyeseket épületfához juttassák. (dLX? á terv valóban kivihető. Sok ezer kisemrer~s"zempontjá.ból rendkivül nagyjelentőségű, mert hiszen az otthon biztosítását jelenti Számukra. !... :A ^^j^^aa^^M
