Hetikiadás, 1925. július-december
1925-10-19 / 82 [1507]
Pro d o a o : Ez a cikk osak a vasárnapi, f .évi október hó 25.-i í^lfl^lJlífJltílíl ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció Nagyarányú többtemelési no agaion a kormánypártban. D'nia mintájára belterjes gazdálkodással akarják f ell ; .-nditeni az ország hely ze t ét .- Rubinok x stvm nyilatkozik a több termeié si- mozgalomról, amelynek alapja a gazdas á gi ozakóktatás kiter j esztése .. A megcsonkito11 agrár Magyarorsz•'got. a többternelés cmel- hoti ki csak igazán a nyomorúságos helyzetéből. Ez olyan igazság,amelyet hindenki elismer. Hangoztatásával is elég gyakrna találkozunk, a többto-r^elés előmozdítására és megvalósítására azonban eddig még nem történtek meg azok a lépések, amelyektől a sikert jogosan várhatnánk . Nem történhettek meg' ezek az intézkedések, amelyeket a kormányzó maga is szükségesnek tart, nert ez.- kre nég nem kerülhetett ser, a forradalmi idők világhelyzetéből kellett először kivezetni az országot és a romiikon kellett uj élet t ke sdeni. ívekig folyton lefelé futott a lejtőn az orsz'g s az lső teendő az volt, hogy megállapit~S suk a lefelé zuhanás utj án az országot.- A már-már csőd előtt ál 10 -á országot vissza ke'llé'tt r'ntani a mélységből. Megindult a talpraállit í s munkája és ma már annyit elmondhatunk, hogy rendezett viszonyok között halad az ország a boldogulás utján, A legnehezebben most* vergődünk keresztül és minden jel arra mutat, hogy belátható időn belül megjavul a \sok nélkülözésen átment magyar nép helyzete. Most már, hogy ennyire vagyunk, komolyan kell foglal'kőznünk azokkal a kérdésekkel, amelyek a leginkább alkalmasak arra, hogy a magyarság megélhetését és boldogulását megkönnyítsék.Termelő orszég vagyunk,/ az ország lakosságénak nagyobbik része földmiveléssol foglalkozik, tfhát elsősorban arra kell tör-.-kelnünk, hogy a- mezőgazdasági termelést fokozzuk. faúr Már a mult évben is többször foglalkoztunk azokkal a kérdésekkel, amelyek alkalmasak a többtermelés ügyének előmozdítására. Egyik ilyen legfontosabb kérdés az, hogy belterjes gazdálkodásra neveljük a magyar földmiv löket.Száz és százezer/ember jutott/föld- /kis o birtokr .-form során földhöz. Természetes, hogy nem kaphattak olyan nagy darab földet , amelyen a fai átlagos termelési módszer mellett is gond nélkül .no-gélhet.nének . arra kell törekednünk tehát, hogy lei s területen is ugy — tudjanak gazdálkodni az emberek, hogy az biztosithassa megélhetésüket és boldogulásukat. Bizonyos, hogy két-, három- vagy négy hold föld a kai termelési rendszer mellett*nem adhat megélhetést egy családnak. Ha azonban ugyanezen a földterületen kertgazdálkodást vagy általában belterjes gazdálkodást folytatnának, akkor nemcsak a család eltartását . fed zné a terméshozam, hanem felesleget is tudna felmutatni. Ehhez kapcsolódik természetes >n az értékesítés megkönnyitésénak, a tcmclvényi. k feldolgozásának, konzervgyáraknak, szárit óknak létesítése, úgyszintén az állattenyésztés javítása, a háziipar terjesztése stb. Ezekről a kérdésekről a múltban már többször cikkeztünk s ugy váljük, hogy most már végre eljöhet az ide jo annak, hogy e zekV -•c az egyesekre nézve egyaránt fontos kérdések a megvalósulás útjára lépnek, ahhoz, hogy megtanítsuk a magyar földmivelőket az olyan bel- v terjes gazdálkodásra, mint amilyen például Dániában folyik, természetesen évtizedek kellenek ' és ennek az időnek céltudatos műnk-' ja . alulról kell kezdeni a dolgot, vagyis a .jövő generációjának- nevelés ín. A eo'zőgazdas ági ismeretekhez már az elemiben hozzá kell juttatnunk a földmiv.: lő nép : gyermekéit és az cl só és középfokú gazdasági szakoktatás* terén kell erősen fokozott tevékenyégé:! kifejtenünk.
