Hetikiadás, 1925. július-december

1925-07-06 / 52 [1507]

A hagyomá#nyos l'eter-fál napja ut?n az egész ország íigyélne a sárga kalászos földek felé fordul. ír:hető is,mert az ország lakóságának nagy része,a gazdaközönsóg egy évi verejtékes munkájának gyümölcsét v:'rja az artástól, mig a fogyasztc > közönség az előző évek tapasztalatai után érdeklődéssel várja a termés eredményét, mert megtanulta, hogy Magyarországon a jó termés könnyefct ne gélhetés t, gazdasági enyhülést, olc ^Őtt odf st jelent. Nagy jelmtősége van a termésnek az ipar, különösen a fejlett malomiparunk és a kereskedelem szempontjál ól is, mert kedvező termés esetén az expottlehetősegek kihasználására nyilick tő alkalom. De- nem lehet lebecsülni a ni speciális viszonyaink mellett az aratásnak nemze-t "gazdasági jelentőségét sen, nert a kivitelre kerülő tuza nagyon fontos tényezője államháztartásunk egyensúlyának . Az idei termésről nagyon lajos volna nég nost is,az aratás megkezdése után, jósolni, AZ ország különtöző részeim nagyon eltérőek a térné s-kilátások . ÜZ általános helyfeet kedvező, különösen az utolsó hetek időjárása kedvezett a már érett kalászoknak . Bgyes helyeken katasztrális holdanként 12-14 métermázsa tuait várnak, nig más vidékeken ,sajnos, főleg a felső Tisza mentén és a Duna-Tisza közén 1-3 nétermázsás termések is lesznek, ugy, hogy ez knek a gazdáknak csak a vetőmagjuk térül meg.-.iz aratást az ország legtöbb részén már megkezdték, de még vidékenként is nagyon különbözők az e~ reuménjíek . A bizonytalanság hatása mutatkozik a terménytőzsdén is , mert a veszélyes időjárás miatt senki sen tud tiszta képet nyerni a helyzetről. Mindenképen kiv-'natos volna, ha az utóbbi na* poklán teállott száraz,neleg időjárás.' állandósulna, nert a folytonos esőzések reszten késleltetik az aratási munkálatokat , rész* Ven pedig a nér learatott gat'oua a záporszerü esőzések után következő hirtelen nel gben negfülled.- Ha az aratás zavartalanul negtörténhetik * ugy a tavalyinál jobb ternésre szánithatunk, anire bizony nagy szükségünk van, nert a magtárak nár országszerte kiürültek és üresen várják az uj búzát. A ternés betakarítása után , anikor az aratás erodnényic neg- . állapitható lesz félénk kereslet fog negindulni ugy a tolföldőn,mint a külföldi piacokon a magyar tuza iránt.- Nem j'l teszi «a gazda ha ütemesét közvetlenül aratás után a piacra viszi, nert az erős kinálat ternészetszerüleg az árak/csökkené sét fogja erednényezni. Gsak a ;s5Ükáég@s^" nennyiséget szabad eladni és a lehetőség szerint 1evárni ~a világpiaci árak kialakulását . Gondoljunk a tavalyi esztendőre! Á termelők 400.000.-koronás 'ron eladták tuzájókat az aratás után,^ azután egy bizonyos stagnálás következett , ani csak arra volt jó , hogy aki nég mindig tartogatta magtárba kincsét, az is lemondjon minden jobb reményről. Mikor azutí.n nár/csak a malmok és koreskedök raktáraiban volt buza , felverték az árát . Jöttek a 600O00.- koronás tuza árak. A tájékozatlan, közönség, egyes táglelkiisneretü sajtóközlések hatása alatt a gazdákat okolta a horribilis kenyéri-drágaságért, .p<r dig a 6 00.000- koronás luzltan a gazdák nemcsak hogy ártatlanok váltak, hanem rá is fizettek, nert ők 400.OUO.- koronáért.adták el a ternésüket, viszont búzában kikötött szolgáltatásaikat 6 00.000.-kor4iás búzával kellett fedezniők. ""zárt kell és égetően sürgős a közraktárok létesítése, hogy elejét vegyük annak, hogy a nenzet gerincét, a magyar ' gazdát lelkiismeretlen üzérek kiuz~orázhassák. De van nég egy tanulsága a tavalyi esztendőnek. -o?.r a tavalyi közepes termés is töven fedezte volna az ország szükségletét, sőt nég kivitelre is jutott volna' telőle, mégis már kora tavasszal sirámok hágzottak el, hogy ni&cs elég liszt a magyar fogyasztók részére, külföldi behozatalra szorul a búzatermő Magyarország*- A kormány sietett segíteni a várható veszedelmen, szabaddá -;ette a búza behozatalát, sőt a vámot is lényegesen leszállította, nyilván azzal a dicséretes szándékkal, hogy a fogyasatók kenyerét olcsóbbá tegye. - Más kérdés az, hogy, miután az amerikai buza megérkezett; n / folytatása következik. / %