Hetikiadás, 1925. július-december

1925-10-01 / 77 [1507]

Hetikiadás . 77. szám. 1925*, okfcpter 1. A ma g y ar nép nevelése. ORSZÁGOS LEVÉLTÁR K szekció Kletelsterg Zunó gróf k

ultuszainis zter nyilatkozata a magyar nép művelésről, a tanyai népiskolákról. Klebelsterg Kunó gróf vallás és közoktatásügyi miniszter budapesti munkatársunk előtt a következő nyilatkozatot tette: -Maradék Magyarországon 8 millió lakostól kereken 1 millió a hat évesnél idősebb analfabéta. Miért szólok csak hat évesnél idősebbekről ? . ^sért, mert a tanköteles év a hat éves korral kezdődik és igy teraészetes, hogy eddig a korig a gyeraekek irniolvasni nem tudnak. A baj ott kezdődik, aaikor a hat évesnél idősebb népességben sok az irni-olvasni nea tudó. Ilyen van nálunk ke* re ken 1 aillió. -az általános tankötelezettséget nálunk Eötvös József 1868-ban hozta be és igy 57 éve köteles minden aagyar szülő gyer.aeké-t 6 éves kortól kezdve 15-évesig iskolába járatni. H'gyan eshetett aeg tehát, hogy a nemzetnek kerek egynyolcada mégis analfabéta? Talán előaeik nem tették meg kötelességüket 7 Vagy a községek voltak lanyhák az iskolaépítés terén ? Vagy tán a szülők voltak olyanért elmet lenek , hogy nem járatták gyermekeiket az iskolába, hagyták őket tudatlanságban felnőni ? Nem ! A bajnak oká* hazánk .sajátságos települési viszonyaiban rejlik. •~ Petőfi ós Arany költéázetük varázslatával bearanyozták az Alföldet és a pusztákat. Szinte elfelejttették velünk, hogy a puszta szó a pusztitani igéből származik. Mit jelent a puszta ? Olyan helyet, amelyet elpusztítottak. Hányszor látunk az Alföldön templomromot, vagy magányosan meredő templomtornyot, amely mellől elpusztult a falu. -A középkorban azailföld sáriin tele volt szórva magyar falvakkal, melyek a 160 esztendős török uralom alatt rendre elpusztultak. Az elpusztult falu emléke többnyire csak a mai puszta nevében tartotta fenn magát. -Mikor aztán a török kiverése utányar.gyar nép viszszakivánkozott az Alföldre az odavándorlók csak kisebb részben települtek zárt falvakban, egyréssük kint épített magának hajléket a birtokon. Igy keletkeztek a szétszórt tanyák. Valami nagyszerű, valami " sajátos van abban, hogy órákig mehetünk az alföldön gyorsvonattal, szét szOr/tan mindnf elé egyes tanyákat látunk, mintha a magyar ater tágat ban akarna lakni , akárcsak- e lc ink az ősi hazában. -Amilyen előnyös a tanyarendszer gazdasági szempontból, amennyiben nem kell a gazdáknak a falubeli házból hosszú utat megtenni és nagy időveszteséggel kimenni a tagra,- annyira megneJaGziti a tanyarendezer a kulturpolitikus feladatát, zárt falutan elégegykét iskolát állítani, a gyermekek a közeli helyekről ide könnyűszerrel bej árh at nak . Sezzog másként van ez a tanyán,gahol 20-30 holdas, sőt nagyobb területen csak egy család gyermekei élnek és igy csupán több tanya gyermekei tölthetnek meg egy iskolát, ezeknek a gyermekeknek hosszú utat kell gyalogolniuk az iskoláig. -Nagyin nehéz feladat azt a központéi megtalálni,ahova 30-40 gyerkek Össze járhat anélkül, hogy patakon, viZenyűs területen kellene összel-tavasszal átlábalnia. Még nehezebb a kö(tségkérdés^megoldása , mert az érdekelt.. 15-20 család iskolaépületet és tanítói lakást emelni nem' tud. AZ iskola mellett a tanyán tanitói lakás épitésére is okvetlenül # szükség van, a rt hiszen tanyán ne_ lehet lak áslfrb ér élni, A folyó évi köl t sé ^vetésben két és fél millió aranykoronáit állitattunk be ilyen né jj i sk ol ák é pit é sé re . / /Eolyt.köv./ I