Hetikiadás, 1925. július-december

1925-09-21 / 74 [1507]

AZ uj török fővárosról; ORSZÁGOSLEVÜIJIAK K szekció Akár egy nagyobbacska magyarországi városé, olyasféle az állomása, meg a pályaháza a kisázsiai uj székhelynek. A forgalmasé sága se sokkal különb. Csak a gé|>kocsik sikolyos tülkölése, hintók— nak ide-oda való robogása, meg a kikezdett uttestek és néhány kiemelkedő nagy középület, amolyan palotaféle, ha sejtetik és mutatják, hogy tágul az eddigi kisvárosi keret, hogy valami hatalmasabbnak k^sizülődxk és hogy főforgalmásságává rendezkedik. Eölötte pedig ott terpeszkedik a félköralaku fellegvár, *a történeti patináju, a bajazidi világkctreere és timurlenki multqkra emléíreztet ő . Angorát , az igéretest, nem a természetbeni fekvése emelte a legelsők közé, sem holmi különleges földrajzi sajátossága, hanem pusztán védekező tekintelek kényszerűsége és nehezebben megközelíthető volta. Szive tájékán az anatóliai földnek, messze területekre függesztheti a tekintetét és éber figyelemmel kisérheti azokat' a nyugatvilági feszültségeket ás pániszlám mozgolódásokat, melyek hova— tovább uralkodó eszméi lesznek a lenyűgözött ás föleszmélkedő emberiségnek. Mesgyéjén állva a lenyugvásra kényszeredett nyugatnak és a uiegébredező kel tnok, biztonságosabb karokkal építheti a bástyafalait, erős várául a hitének és fajbeli testvércinek. Es Angóra épilis Angóra berendezkedik. Nagyhatalmi állásának, az egyébként is árnyékbélinek, fittyet hányt, a honalapit ássál megi?~ulo dinaszti'tm a hatszáz esztendős ' Oszmán-házat, megdöntötte és szerteszóratta, a kalifátusi világméltc: ágot pedig , az iszlám szempontból amugy>«is osa'k bitoroltat szélnek eresztette. Nem forradalmi lázálmoktól hajtva, hanem világpolitikai meggondoltsággal és a lét vagy nem lét kérdésétől ösztökélten. Mert crőcebbnek is bizonyosodott, meg lelkesitőbbnek is,egy nemzeti török állam kialakulása', mint a szultánok ide j ebe 11 törökségnok vallási közösséggé való egy betömörülése . Hogy ve.jjon nem kockáz .tos-e ez a. hir telén jében ^valo átalakulás, az iszlám egyháznak a nemzeti törökké lett államtó^ ^yaló különválása, a hagyományos államformának katonai uton való felfogatása és a nyugata gondolatvilághoz va.ló hirtelen ho zzásimul ása, mind e nagy kérdésekre esak idők folyamán, egy bizonyos tör tépeti távlat kialakulásával less lehetséges megfelelni. Annyi azonban szemit és bizonyos, hogy az addig oszmánnak nevezett törökség, a padi sáha zsarnokságok és elnyomatások alatt tespedő, szabad gondolkozást a szabadon bjszélés lehet őségét és a szó legnyugatibb értelmében vett művelődést és előrehaladást akar. Ugy erős- müve 10 désbeli folyamatnak lest kiindul- $ort<

< sává a naggyá növkkedő ..ngora. Az o>cOSz terület-kon élő tatárság, létében és f

t jiságában mogve szélyozte tve, a megújhodott török anyaföldnek siet kulturális os megélhetést nyújtó védelme alá és irodalmi ka^pcs ólatokban , meg a turáni öo zafrartozás eszméjében keresi az együvé való illeszkedés problémáját. A török-tatár nyelvekbeli különbözőségeket az irás közösségével igyekeznek kiegyenlíteni és fajbeli rokonságuknak keresik tudományos nyomait és bizonyítékait. Török Írásokat olve

;

snak a tatárok és tatjai nyelvi tanulmányokba mélyednek a törökök. És mig a. nyugatiaskod© Sztambulba csak a mulatozásokra vá- t gyakozók, meg a szerencsekeresők mennek, addig ,oigora fele a dolgozó özönlenek, meg a dolgozni akarók. A cs. nkajai ny .raltató, melynek erdős-lombos ligeteiben szerényen húzódik meg a gázi konákja, egy villaszerű kis épület, honépitő gondolatoknak és országfejlesztő eszméknek lett mindennapos tanyája. I$t gyülekeznek egybe időnként, a gázi konákjában, az elnök asztala körül cs egy uj országnak • építik a pil1 roit és og'ckig törő tetőzetét. . /Folyt, köv./