Hetikiadás, 1925. július-december

1925-09-14 / 72 [1507]

Az orosz kommunizmus csődje. A német, francia és angol kommunisták kongresszusaikon, lapjaikban, propagandairataikban állandóan azt hangoztatják, hogy az orcsz szovietek "a munkások és a para.sztok győzelmes egyesülését hozta létre a kommunizmus vörös lobogója alatt. Ismeretes, hogy az orosz szovietek uralmát a parasztság ellenállása veszélyezteti leginkább, az ipari munkásság és a földmivesék közötti egyetértésről szó10 hirek pedig a bolsevista progaganda tendenci°zus hazugságai. Nemrégiben az igazi helyzetről valóban illetékes nyilatkozat hangzott el. A "kommunista ifjak" moszkvai kongresszusán a leglelkesebb, bolsevik vezér, Bukharin nagyon őszintén:rámutatott az orosz parasztság lelkiállapotára és ellenzéki magatartására, A beszédet az Izvesztia közölte. ^agyon tanulságos részletei vannak a vallomásna k. - A kommunizmus ügye bent, Oroszországban - mondja Bukharin nem halad előre. Az orosz parasztság a legsötétebb hálátlanságot tanusitja a szovietekkel szemben. 7annak vidékek, ahol a szoyiet megbízottai az álaLomás épületét száz méternyire -SCE hagyhat jált? el. legalább is nem nagyon biztató vendégszeretetre mutat, hogy baltákkal és vasvillákkal fogadják őket. - Mondhatom, hogy a helyzet ne.gyon súlyos. A' kommunisták és a parasztság nagy ellentétátBukharin igy magyarázza: - -kezdetben minden jól ment, mert az összes "adu" a mi kezünkben volt. Mi voltunk az egyetlen politikai párt, amely a parasztságot «hajlandO volt földhöz juttatni a nemesség birtokainak felosztásával . - Most már vége a baráts'gnak. A parasztság benne ül a földjeiben s egyetlen gondja, hogy^minél nagyobb hasznot húzzon kivételes helyzetéből. Minekünk pedig óriási gondot okozott, hogy.a városi lakosságot éelelemmel ellásuk és a rekvirálás erőszakos eszközeihez kellett nyúlnunk. Igéül ám, de a muzsik ma már nem hajlandó tűrni az élelmiszerek erőszakos beszerzését. Más politikához kell folyamodnunk, ha meg akarjuk nyerni a nagy csatát, amely elől nem 'térhetünk ki s amely már lei is tört a munkásság és parasztság között. - Az én véleményem szerint- jelentette ki Bukharin - a földeket munkabér alapján szerződtetett földmunkásokkal kellene megművelte tni Ennél szenzációsabb vallomást a bolsevizmus csődjéről vezető állásben levő kommunista még nem tett. Szerinte tehát más megoldás nincsemi, mint a földmives népet rabszolgai munkára fogni, napszámossá sülye s zteni. Bukharin ki is dolgozta ennek a "reformnak" a részleteit. A munkabért - mondotta - csak akkor volna szabad kiadni a földmunkásoknak, amikor a szociális termelés eredménye már a piaookra került, ezeknek a terményeknek az ára pedig mólyen -alatta kell, hogy álljon a kapitalista termelés arainak. Bukharin végül lemondó hangon jelentette ki: - 3z a kérdés olyan komx->likált , hogy szinte megoldhatatlan, ümikpr Bukharinnak ezt^a beszédét olvassuk, nem árt, ha a francia kommunisták néhány hónap előtt tartett marseillesi kongreszszusának kiáltványát emlékünkbe idézzük. Bbbcn azt mondták * vezérek: Ha a kommunizmus győz, a kommunista korm'ny első gondja le szíj. hogyha parasztságot a legjobb he-lyzetbe hozza s minden megrázkódtatástol megkímélje, mert egy forradalom sem győzhet, ha nincsen, aki harcosait táplálja. A két nyilatkozat összetevéséből világosan kitűnik, hogyan fest a kommunizmus a gyakorlatban. y,