Hetikiadás, 1925. július-december

1925-09-10 / 71 [1507]

Olcsó gabona, dr'ga liszt, méregdrága kenyér. Az alacsony búzaárak szeptember oleje óta alig változtak a terménytőzsdén. Szeptember 1.-én ugyanis 367.315 korona volt a 77-es buza . középárfolyama és ugy mez az ár volt érvényben 7.-én is. Közien a buza 360.000 koronáig esett vissza és az utóbbi napokban emelkedett az árniTÓ amerikai hat á sxra; jelenleg már meghaladja a 370000 koronát. A gabonátőízsdén aránylag csekély forgalmat bonyolítanak le , a malmok nem jelentkeznek vevőként és igy az árak stagnálnak. A buza árnivója természetellenesen alacsony és a gazdák jól látják, hogy milyen menöver nyomja le az árnivót. Ugyemis a spekulánsok számítanak arra, hogy szeptember végével sok milliárd értékű gazdaváltó határideje jár le, és ha a gazdák fizetni akarnak, búzát kell a piacra hozniok, még pedig több ezer vagon mennyiséggel tudnák csak r •• nd- zni adósságai— Í kat.A spekuláció u -y számit, hogy ez a nagy kínálat még jobban le fog-..; ja nyomni az árnivót és akkor olcsóbban vásárolhat. Addig tehát várakozó álláspontra helj'ezkedik és üzlettclcnságe t idéz elő a piacon annak ellenér$, hogy a környező államokból már meglehetős érdeklődés mutatkozik buza iránt és igy a kenyérmagvak vásárlása szolid üzletember részére igen kifizetődik. A gazdák nehéz helyzetükön ugy akarnak segiteni, hogy az állami gázdaváltok határidejének a- meghos s zabbit ás't kétik a kormánytól. A 1-isztárak a buza olcsóbbodása ide jén nem mentek lefelé, és a malmok a 00-ás búzalisztet ma is 6300 koronával árusítják. Tudjuk, hogy a liszt árak ma sokkal magasabban járnak a búzaárak felett, mint békében, A malmok ezt az aránytalanságot azzal próbálják, magyarázni, hogy a kivitelünk kevés és igy x ökkent kapacitással^ dolgoznak, ami a,lisztárak mérséklését lehetővé teszi. Egy legutóbb bközzétett számítás szerint azonban a malmok az utóbbi években a búzaáraknak csak 10 fo-ó.t kapták, most pedig 40 e

jo a bevételük. Ez a nyereség akkor is indokolatlanul ragy.yi ha a malmok tényleg nem dolgoznak teljes üzemmel. A legutóbb közzétett malommérlegek bizonyítják, hogy az őrlés épen nem veszteséggel járó foglalkozás és hogy a malomvállalat ok aranyértékben számitott vagyonukat teljes mértékbon k o n ze r v ál t ék. Ha a liszt árakat megfelelő mértékben le szállít anákugy a ken;4'V;.is rohamosan és jelentősen olcsóbbodnék, A fentebb említett kalkuláció szerint a 6300 koronás 0'u-ás liszt ár helyett 5000 koronás árnak kellene érvényben lenni. Az 5400 korom'a k.- í.yérli sz t ár helyett pedig csak 3^00 koronát volna szabad kórniök a maMmoknak. Mint a bécsi példa igazolj-a , egy kg. buza árából ele lehet állítani egy *kg. kenyeret, tehát Magyarországon a liszt árak mérséklése esetén csak 3700 koron-'.s kenyérár volna indokolt. Ma az ugynvezett "kétszeres kenyér" 5200-5300 K-ba kerül kg-ként. Ebből a két adatból látszik, hogy milyen lényegesen olcsóobá lehetn'e tenni a megélhetést csupán a kenyérárak igazságos megállapitapával. A .almok vezetői azenben ki jelentették,-hogy a rossz üzletmenetre való tekintettel egye. lőre nem hajlandók leszállítani az árakat. A fogyaszt°közáségnek - ezzel szemben csak az a reménye marad, hogy a vidéki malmok olcsóbb liszteket hoznak forgalomba ugy az országban, mint a fővárosban és ez a körülmény a kenyérárakban is éreztetni fogja hatását. Már most is lehet • némely helyen "kétszeres kenyeret'' 5000 koronáért kapni. A szeptember havi terménytőzsdéi áralakulásról érdemes még megjegyezni azt, hogy a rozs^rak. stagnálnak, a rozsot' szeptember 1.-én ép ügy, mint 7.-én 26 0.000-al jegyezték. A zab ár a változatlanul 245.000 maraát) míg ^a tengeri néhány ezer koronás árlemorzsolódással 270.000 koronás nivóra esett vissza. _ _•_ -írt