Hetikiadás, 1925. július-december
1925-07-09 / 53 [1507]
K. Szekció A gyümölcskivitel nehézségei. «... — —— AZ ország gyümölcstermése az eddigi jelek szerint ez éven, nagyon- \ z élvezőnek Ígérkezik. Ugy, hogy a belföldi fogyaastás és a konzervgyárat szükségleteinek fedezése után, igen jelentékeny kivitelre lenne alkalom. Épen ezért nagyon fontos, hogy a külföldi üiacokat megszerezzük felesleges gyümölcstermésünk Szánára. Sajnos a lengyel piac, amely eddig leginkább kereste a magyar gyümölcsöt, annyira felemelte a vámokat, hogy ott kilátásaink nem igen lehetnek, mert 1 kg. gyümölcsre nintegy 22-26.000 korona vám esnék. 3zek a körülmények késztették a gyümölcstermelő gazdákat arra, hogy a gyüuölcskivitel előmozdítása érdekében egységesen lépjenek fel. Néhány hét előtt Nagykörösön tartott nagygyűlésük alkalmával emlékiratba foglalták össze azokat a kívánságaikat , amelyeknek teljesitését kérték a kormánytól a hazai gyümölcstérmeiés fejlesztésének érdekében, 3nnek a mozgalomnak eredményeképpen a MAV. kbl. 30 -; a-cl csökkentette exportgyümölcs fuvardijját. Szenkivül- azonban kivánatos volna, hogy az Ausztriába való bevitel terén könnyitéseket kapjunk, mert jelenleg ez az egyedül:ypiac , amely gyümölcskivitel szempontjából számitásba jöhet. Manvar véresők kölcsöne .. Amióta a külföldi kölcsön szerzésének lehetőségei adva vannak, a vidéki várcsök részéről több irányú kisérlet történt, hogy városi beruházásokra külföldi kölcsönt szerezzenek. A városok eleinte külön-külön próbálkoztak a külföldön egyes pénzcsepertoknál kölcsönt szerezni, azonban ez nem vezetett eredményre, mert a*' legtöbb helyen állami garanciákat kivántak a kölcsön 1iztősitására. Végre is a^kormány vette kezéte a városok külföldi kölcsönügyét és ez az akció most eredménnyel is járt, amennyiben sikerült a newycrki Speyer Bankházzal megállapodásra jutni egy tízmillió dolláros^ kölcsön folyósítására vonatkozólag, amely 50 millió aranykorona értéknek felel meg. A newyorki bankház eleinte azt kivánta, hogy a kölcsönt igényi eve vő városok egyetemlegesen vállaljanak felelősséget a kölcsönért, a tárgyalás folyamán azonban ezt a kikötést sikerült elejteni, igy minden egyes város egyedül felel az általa felvett kölcsönért. Ugyancsak sikerült elejteni a városok ingatlanainak jelzálog—'le köté sét is, amihez a hitelezők sokáig ragaszkodtak, a városok tehát a kölcsön igényt evét ele után is szabadon rendelkeznek ingatlanaikkal. A kölcsön biztositására elsősorban a városok forgalmi és kereseti adO jövedelme szolgál, másodsorban a kereseti adók felemelése, harmadsorban a fogyasztási adOjövedelnek és végső esetben a városok egyéb bevételei. A kölcsön feltételei általábanvéve kedve- 1 zőttek^mint az államnak úgynevezett szanálási kölcsöne, mert a kötvények kibecsájtása az állami kölcsön 80 százalékos árfolyamával szemben 82 százalékos árfolyamon fog történni. A felmondási időtöt esztendőben állapították meg. A kölcsön törlesztése husz évi amortizáció és 7 1/2 F százalékcs kamat mellett történik. A^városok külföldi kölcsöne kizárólag hasznos 1eruházáscirra használható, tehát községháza vagy csendőrlaktanya épitésére nem lehet forditani. Az egyes •városok részéről már meg is érkeztek a bejelentések a kölcsönÍLgénybevételére vonatkozólag. így Sze -ed város 4 millió aranykor ona icclcsön kért,^mely összegtől a tanyai vasutat szándékszik kiépiteni. ^écs 3 millió aranykoronát igényel, ; vizvezeték, csatornázás és villamos kibővítésére. Kaposvár 1 millió aranykorona kölcsönt kér, villanytelep és vásárcsarnok felépítésére, valamint csaterna hálózatnak és vízvezetékének kiépitésére. A töt bi városoknak is rövidesen nyilatkozniok kell, hogy milyen mértékben óhajtják a kölcsönt igénybevenni. Bgyes városok azonban nagyon súlyosnak tartják a kölcsön feltételeit, ezek a kölcsön drágaságát kifogásolják, mert a kereseti és forgalmi adók tevétele a városok jövedelmének jelentékeny részét képezik és ezeknek lekötése a városok háztartásában 'zavarokat jelentene, másrészről kifogásolják, hogy a kölcsönt sem kulturális célokra, sém lakásépítésre nem lehet felhasználni. A városok külföldi kölcsönének sikeres lebonyolítása élénk bizonysága annak, hogy most már érvényesíteni lehet annak a bizalomnak az előnyeit, amely bizalom a külföld részéről Magyarországgal szemben az utóibi időben megnyilvánult.