Hetikiadás, 1925. július-december
1925-08-31 / 68 [1507]
Összeköttetés a Holddal -ORSZÁGOS LEVÉLTÁR Körüliéiül egy hónappal ezelőtt az egész világ sajtóját lejárta az a hir, hogy Goddard amerikai fizikus olyan rakéta megszerkesztésével foglalkozik, melynek zseniális módon kigondolt szerkezete lehetővé teszi a föld és a hold közti távolság befutását és zöldünk hü kísérőjére, a holdba való átjutást, A rakétán elhelyeznének igy rádió jelzőkészüléket is, melynkk segítségével megoldották azt az sddig meg oldatlan, kérdést is, hogy az étherhullámok földhözkötöttek-e, /•agy pedig a világűrben tovább terjeszkednek-e. Ezt az amerikai tervet azonban senki sem vette komolyan. 3-oddard rakétájának holdbautazását mindenki az ismert Verne regény • lodern utazásának gondolná, AZ sem változtatott sokat a dolgon,hogy i Smithsonian nevü nagy tudományoSmintéset, melynek komolysága minden cótségcn f i lül áll, magára vállalta Goddard kísérleteinek .financt-rosás át, Most aztán a legtekintélyesebb angol lapokban megjelent -imeritő közlemények számolnak be ITiel Erigyes müncheni tanár, ismert lémet tudós legújabb kisérl-: te ír ől, melyek ugylátszik a német tanárt }odd. rd veszedelmes versenytársává teszik. N_el professzor is épugy, eint Goddard bízik abban, hogy a világűrbe utazás kérdése megoldható rakéta által, A föld és a hold közti távolság áthidalása eddig azért Látszott lehetetlennek, mert a légüres térben mindennemű légköri ellenállás hiányátan a mozgásnak bármiféle alakja kétségesnek tűnt fel. Nicl • professzor véleménye szerint . z most már többé nem legyőzhetetlen akalály. Annak az erőnek, amely a rakétát a világűrben mozgatja, magárnál kell vinnie a pjág^énták közti jármüvet, A tudós német találmánya szerint a röppentyűt motor helyezi üzemié, melynek az^egymást szabályozó Időközök!en követő rcblantásck szolgáltatják .a mozgató energiát. Azt az ágyúgolyót tehát, amit v erne regénye szerint a _ :'öldl öl kilőnek a holdba, most N..el, tanár egy robbanó röppentyűvel heLyetzesíti , aminek a világűrben való gyors előrehaladása már csak az ?.ltal is szörnyen megnövekszik, mert a légüres térben semmilyen ellent-? '.llásra sem talál. Niel tanár terve .szerint az egymásután három ilyen röppentyűt lőnek.ki. Azt zontan, hogy milyen sors v'rakozik ezekre a t'öldi hírnökökbe á világűr mélységében és magasságában, egyelőre ^ még maga a tanár sem tudja. Mindazonáltal már most is hárem eshetőség /ehető számításba. AZ egyik eshetőség, hogy a kilőtt röppentyű hosszabi , vag; rövidebb idő multán újra visszaesik a földbe. Ebien az esetben ,vagy szárazföldbe jut, vagy pedig a tenger mélyébe sülyed. Ez az utói V i bset nagyon kellemetlen volna, mert a tanulságos kísérlet minden ered* aénye kárba veszne. , A második eshetéséjé az vplna, hegy a r cl 1 an* röppentyű ót szelve a földilégkör$, belső mozgat 0 ere jé tői hajtva végül is eléri valamelyik égitest nehézkedési területét és pedig legnagyobb val°ssilüség szerint a hozzánk iűglöíselcb _ eső holdat, abban tényleg fennakad . Végezetül még egy harmadik eshetőség is mutatkozik és pedig az, hogy az ismeretlen célja felé robogó röppentyű elhagyva a föld légkörét fennakadhat a föld és a hold között t azon a ponton,ahol á két nehézkedési textilét hatása -érintkezik, vagyis ahol a föld és a aold vonzóereje kiegyenlíti egymást, vagyis inkább egyensúlyban tartja egymást. Most tehát az emberiség nagy várakozással t-kinthet á jövő elé, találgatva, melyik tud°s röppentyűje indul el hamarabb a világűrie r vezető utjíra és az égitestek közti utat az amerikai, vagy a német t/c|uós találmánya futja-e be elsőnek.
